Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

GONDOK ÉS PROBLÉMÁK A K+F hatékonyság vizsgálatára külföldön alkalmazott módszerek hazai alkalmazását —megitélésünk szerint— főként elvi-módszertani, információs és kutatási problémák nehezitik. Az elvi-módszertani problémák a mienkétől eltérő szemléletből, célokból, kényszerhelyzetből stb. adódnak. Például a tőkés országokban elterjedt hatékonyságvizsgálati módszerek általában eleve profit-szemléletüek, s feltételezik a módszereket alkalmazók maximális profit-érdekeltségét. Ezek tehát közvetlenül nem ültethetők át a szocialista viszonyokra. Egyébként sajátos probléma, hogy a tényleges érdekeltségi viszonyok a hazai K + F szférában máig sincsenek kellően feltárva. A szocialista országokban elterjedt hatékonyságvizsgálati módszerek többnyire anyagi.ösztönzési célokat szolgálnak, a mienkétől eltérő irányitási konstrukcióba ágyazva. Tehát ezek sem vehetők át közvetlenül, mert nálunk az igények inkább a döntéselőkészités céljaira alkalmas módszerek iránt nyilvánulnak meg. A hatékonysági vizsgálatok szükségessége általában a hatékony tevékenység külső és belső kényszeréből fakad. Hazai vonatkozásban viszont ez a kényszer még többé-kevésbé hiányzik. Erre vezethető vissza a hazai hatékonyságvizsgálatok eléggé általánosan tapasztalható formál is jellege. A K+F tevékenység eredményeinek hatékonyságát valójában csak azok realizálódásán lehet lemérni. Az elért eredmények realizálódásának megbizható nyomonkövetésére azonban többnyire nincsen lehetőség; ebben az eredmények kidolgozói csak nagyon kivételes esetekben /szabadalmaztatás, külföldi értékesités/ érdekeltek. Nem véletlen tehát, hogy a kidolgozott hatékonysági mutatók általában fikti'v jellegűek, s nem bizonyíthatók. Külföldön is megoldatlan a hatékonyságot befolyásoló kvalitativ tényezők megfelelő számbavétele. Ezeket vagy elhagyják a módszerekből, vagy megpróbálják valamilyen módon számszerűsíteni /például a kockázatot, az ujdonsági fokot stb./. Több relációban /például a katonai kutatásoknál/ a kvalitativ tényezők dominálnak, s ezek mellett a számszerűsíthető tényezők jelentősége eltörpül. Mindez kétségessé teszi a legtöbb számitás értékét. Információs probléma adódik abból, hogy a vonatkozó legtöbb módszer alkalmazása kiterjedt információs bázist igényel és tételez fel , ami a kivánt mértékben többnyire nem áll közvetlenül rendelkezésre, hanem csak hosszas előkészitő munkával teremthető meg. Az információs bázis fogyatékosságai pedig eleve korlátozzák az alkalmazható módszerek körét. Kutatási problémák adódnak abból, hogy nálunk nincs egyetlen olyan kutatóintézmény sem, amelynek főhivatása lenne a K+F hatékonyságvizsgálat problémáinak a kutatása. Külföldön az ilyen kutatások többnyire speciális kutatóintézményekben folynak, melyek az elméleti és módszertani munkán tul, felkérésre vagy szerződéses meg17