Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

lik, hogy kutatók foglalkozzanak az ismeret felfedezésével, a gyakorlati megvalósítással, a tömeges gyártással, az ipari adminisztrációval. Az elektronika, a félvezetők területén kutatók százai bizonyították szervezői és adminisztrációs képességeiket. Ez az igény elsősorban az alkalmazott kutatásnál merül fel: ha egy üzem megvásárol egy sokat igérő kutatási eredményt, a kisérleti modell megalkotásánál a prototípus elkészítésénél és főleg, a szériagyártás kezdésénél nem támaszkodhat csak a papiron leirt számításokra. Ilyen szempontból a kutatóknak az ipar felé áramlása nagyon is kívánatos. Kérdéses az, hogy a műszaki átvitel sikeres lebonyolítása után a kutató képes-e az iparban múltjához és reményeihez méltó tevékenység folytatására? A kutatóktól az eddigiekben a kutatásigazgatás, az oktatás és az ipar felé irányuló mobilitást kívánták meg. Vajon könnyü-e a kívánalmaknak eleget tenni? A tapasztalat szerint nem. Sok kiváló tudós rossz gyakorlati szakember, sok jó kutató nem ért a kutatás igazgatásához, és a kutatás és az ipar együttműködése is mindkét fél részéről sok kívánni valót hagy maga után. A tapasztalat azt mutatja, hogy még olyan vállalatoknál is, ahol sem fizetés-, sem nyugdíj problémák nincsenek, nem egyszerű az átmenet a kutatásból a termelésbe. A kutatási tapasztalattal, elméleti tudással rendelkező, bizonyos életszínvonalhoz szokott kutatók igényeit a vállalatvezetőség nem szívesen elégíti ki, hiszen termelési, gyakorlati tapasztalataikról nincs adatuk. Ennélfogva ajánlatos lenne, ha pályája kezdetén minden kutató szerezne némi ipari gyakorlatot és ugyanakkor az ipar is hajlandó lenne évente bizonyos számú kutatónak lehetőséget nyújtani gyakorlati tapasztalatszerzésre . A frissen végzett diplomás viszont ugy gondolkodik: most rendelkezik a legnagyobb alkotási kedvvel, a legnagyobb fantáziával, inkább alkalmas kutatásra, mint az iparban való "elszürkülésre". Az aggodalom érthető, de a gyakorlat azt mutatja, hogy azok a kutatók, akik jelenleg prototipusok szerkesztésével, vagy uj folyamatok megszervezésével foglalkoznak, mindenképpen csak profitáltak az ipari gyakorlatból. A fiatal kutató sokszor elképed, ha az ipariak "földhöz tapadt" szemléletével, az újdonságtól való félelmével , az ujitó matematikai modelljeinek meg nem értésével találkozik, de a gyakori találkozás végülis előnyére szolgál, szemléletét gyakorlatibbá, elgondolásait megvalósithatóbbá teszi. — BOITEUX,M.: La mobilité des chercheurs pourquoi? /Mire szolgál a kutatók mobilitása?/ = Le Progrès Scientifique /Paris/

,1971.145-146. no. 63-67.p. B.J. Az osztrák kormány 1971. évi kutatási jelentése Az osztrák szövetségi kormány parlament elé terjesztett 1971. évi jelentése kritikus felmérést tartalmaz /az OECD felmérése tükrében/ a kutatás és fejlesztés helyzetéről. Megállapítja, hogy a kutatási politikát össze kell hangolni a szociál- és gazdaságpolitikával, rugalmasnak kell lennie