Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

alkalmazásuk majdani feltételeit és nem győződnek meg maradéktalanul arról, valóban szükség van-e rájuk. Különböző az amerikai és francia laboratóriumok légköre. A francia kutatók kevésbé tekintik szívügyüknek munkájukat, mint amerikai kollegáik, kevésbé érdeklődnek egymás munkája iránt, ritkán alakulnak ki szenvedélyes szakmai viták. Franciaországban a kutatók fizetése lassan, fokozatosan nő, az Egyesült Államokban a tudományos fokozatoktól függően hirtelen változások vannak. A kutatók mobilitásának vizsgálatánál a mérleg mindenképpen az Egyesült Államok javára billen, A kutatók könnyedén változtathatnak helyet az egyes intézmények, de még az egyetem és az ipar között is, a "szombatév" intézménye pedig kifejezetten a mobilitás ösztönzésére szolgál. A "szombatév" lényege az, hogy általában hét évenként a kutató lehetőséget kap arra, hogy munkáját egy éven át, belföldön, vagy külföldön, más környezetben folytassa. Az egyetemi és ipari kutatás együttműködése azért sem zökkenőmentes Franciaországban, mert az ipari laboratóriumok felszerelése ritkán éri el az egyetemiek színvonalát. Az Egyesült Államokban az egyetemek erősen különböznek színvonaluk, finanszírozásuk módja, fenntartó intézményeik szerint.A középiskola elvégzése után az amerikai diákok felvételét az egyetemre két tényező dönti el: addigi tanulmányi eredményeik és oktatóik javaslata, valamint a felvételi vizsga ered141 ménye. A francia diákok érdeklődése erősen humán-jellegü, Franciaországban a nagy egyetemeken nincs is alkalmazott tudományi tanszék. Az oktatás színvonala is, főként az anyagi eszközök hiánya miatt, alatta marad az Egyesült Államokbelinek — állapítja meg Budd. Franciaországban elavultak az oktatási módszerek, a professzorok rutin-előadásokat tartanak, nem céljuk a tárgy alapos kifejtése, a diákokkal való megértetése, az előadás utáni konzultáció szinte ismeretlen fogalom. A diszciplínák merev elkülönülés e miatt a diákok nem eléggé széleslátókörüek. Az amerikai egyetemek viszont pluridiszciplinárisak, a diákok állandóan más-más érdeklődésű társaikkal vannak körülvéve és akaratlanul is tájékozódnak más területek tudományos problémáiról. Mindennek fényében érdekes szemügyre venni, hogyan alakultak a francia állami K+F kiadások 1971-ben. A francia állami ipari és tudományos fejlesztési költségvetés keretében az 1971-évi előirányzatok igy oszlanak meg /1 Ffr. = 5.39 Ft./: ipari fejlesztésre 2 141 millió Fr, tudományos fejlesztésre 2 931 millió Fr. A költségvetés e tekintetben 11,5 %-kal nőtt, ami nagyobb növekedési ráta, mint a költségvetés egyéb átlagos növekedése. A kutatás tehát részben visszanyeri azt a kedvező elbirálást, amit az előző két költségvetésben megvontak tőle. A növekedés egyébként meglehetősen egyenletesen oszlik meg valamennyi szektor között, kivéve az űrkutatást.és az atomenergiát. /1 420 millió Fr. atomkutatásra, 29 millió űrkutatásra./