Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

alkalmazásuk majdani feltételeit és nem győződnek meg maradéktalanul arról, való­ban szükség van-e rájuk. Különböző az amerikai és francia la­boratóriumok légköre. A francia kutatók kevésbé tekintik szívügyüknek munkájukat, mint amerikai kollegáik, kevésbé érdek­lődnek egymás munkája iránt, ritkán ala­kulnak ki szenvedélyes szakmai viták. Franciaországban a kutatók fizetése las­san, fokozatosan nő, az Egyesült Államok­ban a tudományos fokozatoktól függően hirtelen változások vannak. A kutatók mobilitásá­nak vizsgálatánál a mérleg minden­képpen az Egyesült Államok javára billen, A kutatók könnyedén változtathatnak he­lyet az egyes intézmények, de még az egye­tem és az ipar között is, a "szombatév" intézménye pedig kifejezetten a mobilitás ösztönzésére szolgál. A "szombatév" lé­nyege az, hogy általában hét évenként a kutató lehetőséget kap arra, hogy munká­ját egy éven át, belföldön, vagy külföl­dön, más környezetben folytassa. Az egyetemi és ipari kutatás együtt­működése azért sem zökkenőmentes Francia­országban, mert az ipari laboratóriumok felszerelése ritkán éri el az egyetemiek színvonalát. Az Egyesült Államokban az egye­temek erősen különböznek színvona­luk, finanszírozásuk módja, fenntartó in­tézményeik szerint.A középiskola elvégzé­se után az amerikai diákok felvételét az egyetemre két tényező dönti el: addigi tanulmányi eredményeik és oktatóik javas­lata, valamint a felvételi vizsga ered­141 ménye. A francia diákok érdeklődése erő­sen humán-jellegü, Franciaországban a nagy egyetemeken nincs is alkalmazott tudományi tanszék. Az oktatás színvonala is, főként az anyagi eszközök hiánya mi­att, alatta marad az Egyesült Államok­belinek — állapítja meg Budd. Francia­országban elavultak az oktatási módsze­rek, a professzorok rutin-előadásokat tartanak, nem céljuk a tárgy alapos ki­fejtése, a diákokkal való megértetése, az előadás utáni konzultáció szinte is­meretlen fogalom. A diszciplí­nák merev elkülönülé­s e miatt a diákok nem eléggé széles­látókörüek. Az amerikai egyetemek viszont pluridiszciplinárisak, a diákok állandó­an más-más érdeklődésű társaikkal vannak körülvéve és akaratlanul is tájékozódnak más területek tudományos problémáiról. Mindennek fényében érdekes szemügyre ven­ni, hogyan alakultak a francia állami K+F kiadások 1971-ben. A francia állami ipari és tudományos fejlesztési költségvetés ke­retében az 1971-évi előirányzatok igy oszlanak meg /1 Ffr. = 5.39 Ft./: ipari fejlesztésre 2 141 millió Fr, tudományos fejlesztésre 2 931 millió Fr. A költség­vetés e tekintetben 11,5 %-kal nőtt, ami nagyobb növekedési ráta, mint a költség­vetés egyéb átlagos növekedése. A kuta­tás tehát részben visszanyeri azt a ked­vező elbirálást, amit az előző két költ­ségvetésben megvontak tőle. A növekedés egyébként meglehetősen egyenletesen osz­lik meg valamennyi szektor között, kivé­ve az űrkutatást.és az atomenergiát. /1 420 millió Fr. atomkutatásra, 29 mil­lió űrkutatásra./

Next

/
Oldalképek
Tartalom