Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

K+F ráforditás K+F ráf.növekedési üteme Az iparág részaránya a K+F összrá/mrd yen/ forditúsokban % 19601965196719681965196719681960196519671968I96I 1966 1968 1969 1966 1968 1969 1961 1966 1968 1969 Összes iparág 124,4 252,4 379,0 504,4 3,5 29,7 33,1 100 100 100 100 Feldolgozóipar 113,6 232,0 350,5 466,6 1,6 30,4 32,5 91,3 91,9 92.5 92,1 Élelmiszeripar 3,4 9,0 12,9 20,2 9,0 38,5 56,8 2,7 3,6 3,4 4,0 Textilipar 5,5 8,0 9,6 11,2 1,8 27,9 16,6 4.4 3.2 2,5 2,2 Vegyipar 27,0 62,7 91,3 110,8 5,0 32,2 21,4 21,7 24,8 24,1 22,0 Műszál 18,7 34,9 55,1 66,2 15,8 42,3 20,1 15,1 13,8 14,5 13.1 Gyógyszer 3,7 14,6 18,1 24,7 10,5 i3;6 36,4 3,0 5,8 4,8 4,9 Fémipar 8,7 14,8 19,9 29,5 10,8 29,7 18,3 45,6 7,0 5.8 5,2 4,7 Gépipar 8,6 17,8 30,3 44,1 6,5 46,0 18,3 45,6 6,9 7,0 8,0 8,7 Elektrotechnikai 20,4 24,9 ipar 28,2 51,5 85,8 125,8 0,8 З1.7 46,6 22,7 20,4 22,6 24,9 Közlekedési gépgyártás 15,5 29,0 44,0 58,8 9,3 26,1 33.8 12,1 11.5 11,6 U.7 ebból gépko34,8 csigyártás 6,6 24,3 33,7 50,8 11,8 26,5 34,8 5,3 9,6 9,9 10,1 Közlekedés, kommunikáció, szolgáltatások 8,5 4,7 6,3 8,1 1,7 23,4 28,4 6,8 1.9 1.7 1.6 A japán ipari vállalatok a K+F ráfordításainak az eladott termékekhez viszonyított aránya szempontjából elmaradnak a többi fejlett kapitalista országok vállalatai mögött. Kutatásra legnagyobb összegeket a magáncégek forditanak. A vegyiparban évi 819 milliárd yen az átlagos K+F ráforditás; az öt legnagyobb vegyipari cég 1 644 milliárdot, az öt legnagyobb gyógyszergyár pedig 2 i69 milliárd yent fordított kutatási célokra. Nagy eltérés tapasztalható /más országokkal és iparágakkal összehasonlítva/ a K+F ráfordításoknak az eladott termékekhez viszonyított arányában. Legnagyobb eltérés az Egyesült Államokkal összehasonlítva az elektronika területén tapasztalható: mig Japán valamennyi elektronikai vállalata K+F-re 33 mrd yent fordított /1966/, az Egyesült Államoknak csupán egy vállalata —az International Business Machines— 78 mrd yennek megfelelő összeget költött K+F támogatásra. Egy 1966-ban végzett felmérés során —az 1 milliárd yen-es és azon felüli tőkével rendelkező vállalatokban, kutatóintézetekben, egyetemeken stb.— a kapott válaszok alapján megállapították, hogy a ráfordítások 11 %-a alapkutatást, /57 mrd. yen/, 27 %-a alkalmazott kutatást /138,4 mrd yen/ és 62 %-a fejlesztőmunkákat /308,4 mrd yen/ támogat. Az egy tudományos dolgozóra jutó ráforditás aránya 1960/1961-ben 2,25 millió yenről 1968/1969-re 4,87 millióra emelkedett. — KRÜLOVjV.I.: Naucsno-iszszledovatel'szkie rabotü v Japonii. /Tu-'dományos kutatómunkák Japánban./ = BIKI /Moszkva/,I97I.jan.14. 3-PG.A. Csehszlovák licencia pol itika A tudományos eredmények nemzetközi cseréje a kapitalista országokban, a szocialista országokhoz hasonlóan, különböző formákban történhet. Egyik legelterjedtebb formája a licencia vásárlás, illetve eladás. Az utóbbi években elterjedt az úgynevezett tudományos szerződés, a tudományos konzorciumok, a közös nemzetközi kutatóhelyek formája. A szocialista országok licencia formában történő tudományos eredménycseréje nemrég még csak 138