Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

seket is. Az amerikai kutatás vezető szerepe a tudományos-műszaki haladásban indokolttá teszi a változás okainak és ismérveinek vizsgálatát. Amerikai tudósokkal folytatott beszélgetések alapján katasztrofálisnak tűnik a kutatási hitelek csökkentése, az elbocsájtott tudósok száma, a tejes laboratóriumok és főiskolai intézetek megszüntetése, a munkanélküli kutatók tömege. A helyzet alaposabb vizsgálata azonban némileg korrigálja ezt a gyászos képet; az amerikai tudományos kutatás fejlődésének tanulmányozását megkönnyiti az Országos Tudományos Alapitvány kiadásában megjelent I953-I97I évekre vonatkozó kutatási ráfordítási kimutatás. A kiadványból megtudhatjuk, hogy a tudományos kutatási ráfordítások az Egyesült Államokban még ma is irigylésreméltóan nagy összeget tesznek, de tendenciájuk valóban csökkenő jellegű. A kutatás és fejlesztés 1971.évre becsült összráforditásai, állandó dollárértékben kifejezve, megegyeznek az 1970. évi ráforditásokkal. Ugyanakkor 1961-1966 között /ugyancsak állandó dollárban számitva/ a ráfordítások évente 7,1 %-kal nőttek. Az I97I.évi K+F ráfordítások a bruttó nemzeti termék 2,7 %-át tették, szemben az 1964.évi 3,1 %-kal. Az állam 1971-ben 27,8 milliárd dollárt forditott kutatásra és fejlesztésre, azaz az összráforditás 54 %-a állami eredetű, 1963-ban viszont 65 % volt a megfelelő érték. A katonai és űrkutatási kiadások az összes K+F ráforditás 40 %-át jelentik 1971-ben /mig 1964-ben 50 %-át/. Az egy felsőfokú végzettségű munkaerőre jutó évi ráforditás 1968 óta enyhén csökkent, mig 1961 és 1968 között évi két százalékkal nőtt. Az ipar K+F ráfordításai kifejezetten növekvő tendenciát mutatnak. A főiskolai és egyetemi intézetek kutatási ráfordításai nem tartanak lépést a főiskolák növekvő összkiadásaival. A statisztikai adatok összevetéséből kiderül, hogy az elmúlt évtized első felében valamennyi mutatószám növekvő jellegű volt, a fejlődés az évtized második felében lassubbodott és 1969-től kezdődően stagnált vagy csökkent. A legjellemzőbb képet a K+F ráfordításoknak a BNT százalékában kifejezett nagysága mutatja: hét év alatt 3,1 százalékról 2,7 százalékra csökkent. Az 1960-as évek az amerikai tudósok és kutatók számára,kétségtelenül aranyéletet jelentettek. Az állam és a közvélemény szilárd meggyőződése volt, hogy a tudomány és technika fejlesztése elengedhetetlen az ország virágzó jövője szempontjából. A Kennedy által kitűzött cél, a Holdra szállás, az egész nemzetet lázba hozta és az Űrkutatási ráforditások 1966-ig óriási iramban fejlődtek, amikoris elérték a maximális értéket. Az egész kutató-fejlesztő munka a növekedés, fejlődés jegyében zajlott, minden kutató számithatott arra, hogy a következő évben még több felszerelést, még több fizetést kap majd; az uj elképzelések meg-