Tudományszervezési Tájékoztató, 1972
1. szám - Figyelő
Ha 1967-1970-re vesszük a polgári jellegű egy főre jutó kiadásokat, kiderül, hogy az egyetemi oktatásra fordított ilyen célú összegek továbbra is gyors ütemben nőnek, az ipari kutatás előmozdítása pedig különösen Olaszországban meg Belgiumban ölt komoly arányokat. A területenként elemezett K+F kormány-ráforditás ok vizsgálatából kiderül , hogy az EGK területén a legnagyobb összegek az egyetemi és katonai kutatásnak jutottak, a nukleáris kutatás csak a harmadik helyen áll, sőt Belgium kivételével ez utóbbi hányada mindenütt csökkenő tendenciát mutat. Ez főleg a nemzetközi programok megnyirbálásának a következménye. Az egy főre jutó EGK ráforditások a nukleáris kutatás szektorában 3,9 dollárra rúgtak. Az űrkutatásra fordított kormánykiadások főleg Franciaországban meg az NSZK-ban jelentősek, amelyek a nemzetközi programokhoz való nagyarányú hozzájárulás mellett nemzeti programokat is kialakítottak. Ugyanezen két ország rendelkezik csupán jelentős honvédelmi kutatásokkal is. Az átlagos egy főre jutó összegek az egész EGK-ra kivetítve 1,4, illetve 4,9 dollár. Az EGK legtöbb országában a természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások viszonylag szerény keretek között mozognak. Az egy főre jutó átlag 0,3 dollár. Az NSZK és Hollandia járnak az élen a közegészségügyi kutatások területén: 1,7 dollár egy főre jutó összeggel. Rendkívül alacsony a környezet feljavítására irányuló kormány támogatta K+F: 0,5 dollár. Kivétel ez alól Hollandia, ahol a mezőgazdasági K+F-re igen jelentős összeget forditanak. /EGK évi egy főre jutó átlag: 0,9 dollár./ Az összes kormány K+F-fel összehasonlítva gyorsabb ütemben növekedik az . ipari K+F. Franciaország áll az élen, legfőképpen a repülőgépipar kutatási ráfordításai révén, de az NSZKban és Hollandiában is nagy érdeklődés nyilvánul meg ez iránt. Belgium inkább a hagyományos ipari kutatással, Olaszország pedig az elektronikával foglalkozik súlyponti kérdésként. Az egy főre jutó EGK átlag 1,7 dollár volt. A gépi adatfeldolgozással kapcsolatos kutatás központja Franciaország meg az NSZK. Egyedül ez a két ország az, ahol országos programokat dolgoztak ki e területen, s ráfordításaik i967-i969 között megduplázódtak. Az EGK egy főre jutó átlag 0,3 dollár. A társadalomtudományi kutatások központja az NSZK, Franciaország, legfőképpen pedig Hollandia. Az EGK egy főre jutó átlag 0,3 dollár volt. Megnőtt a kormánytámogatás az egyetemi K+F számára. Az egyetemi szektorban az EGK egy főre jutó összege 5,6 dollár, egyéb oktatásügyi kutatásoké pedig 1,9 dollár. A hat ország átlagosan összes K+F kormányráforditásának 11 %-át fordította a közös kutatási projektumok finanszírozására . Noha 1970.julius 29-én az Európai Gazdasági Közösség Bizottsága nyilvános127