Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

Valamennyi tagország megegyezett abban, hogy a hetvenes évek erőfeszítéseinek fő irányai a következők lesznek: 1. az emberi környezet, az egészségügy, az oktatásügy, a városépités társadalmi követelményeinek kielégitése; 2. műszaki ujitások ösztönzése a gazdasági haladás mennyiségi és minőségi szempontok szerinti megvalósulására; 3. a technika hatékonyabb felhasználása az egész közösség érdekének figyelembe vételével. Hangsúlyozták, hogy továbbra is aktivan kell támogatni az alapkutatás t , mégpedig multidiszciplináris alapon. A társadalmi célkitűzések növekvő jelentősége miatt nagy fontosságot kell tulajdonítani a társadalomtudományoknak, különösen pedig a politikai dönté.skeres é s folyamata kutatásának. A konferencia rámutatott arra, hogy országos és nemzetközi szinten egyaránt szorosabb kapcsolatot kell teremteni a gazdasági-, tudomány-, társadalom- és oktatáspolitika között. Tovább kell ösztönözni az ujitási eredmények társadalmi célú nagyarányú alkalmazását. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy a tudománypolitika egyik jelentős feladata a természet- és mérnöki tudományok fejlődési tendenciáinak felismerése, a műszaki fejlődés pozitiv és negativ következményeinek előrelátása és ezen a területen különösen szükségszerű az OECD tagországok szoros együttműködése. Az együttműködés jelentőségét méltatva rámutattak arra, hogy a jövőben nemzetközi konzultációkat kell tartani a tudománypolitikával foglalkozó szakemberek számára, egymással kapcsolódó országos kutatási programok kijelölése céljából. Az OECD felkérte tagországait, továbbra is keressék a "nagykutatásokat" végző intézmények és a mérgező hatású vegyianyagok biológiai hatásával foglalkozó kutatások együttműködésének lehetőségeit. — Wissensehaftspolitik auf neuen Wegen? OECD Konferenz der Wissenschaftsminister. /Uj utakon a tudománypolitika? Tudományos miniszterek OECD konferenciája./ = Neué Zürcher Zeitung,1971.okt.15. 2.p. Die europäische Wissenschaftspolitik. /Európai tudománypolitika./ = Neue Zürcher Zeitung,1971.okt.l6. Svédország tudományos kutatási költségvetése 1971/1972-ben A svéd.tudományos kutatás számára az I97I/I972.költségvetési év a stagnálás , vagy akár az ehyhe visszafejlődés éve lesz. Bár abszolút értékben növekedett a kutatási szervek költségvetése, a megélhetési költségek növekedése és az áremelések felemésztik a kiegészitő hiteleket. Legnagyobb mértékben az 1970/1971. évi 95 millió koronáról 125,5 millióra a Műszaki Kutatás Főigazgatósága költségvetése növekedett; meg kell ugyan jegyezni, hogy a kért összeg 188 millió volt /1 Skr = 5,79 Ft/. Az amerikai eredetű hitelekkel kapcsolatos megszorítások már két éve kedvezőtlenül befolyásolják a kutatóintézetek helyzetét, és az ebből eredő elégedetlenség nyugtalan légkört teremtett a svéd tudományos kutatásban. 12.2