Tudományszervezési Tájékoztató, 1972
1. szám - Szemle
- értékelemzéséből/ - heurisztika^ 2^ 64/ - ember-számitógép kapcsolatára épitő módszerek b/ Uj módszerré kezd terebélyesedni az alkotó szellemi munka tudományosan megalapozott motiválása. A motiváció minden munka szervezésének és vezetésének fontos eszköze lehet, ha ismerjük az adott tevékenység motivátorait, rangsorukat, kapcsolataikat - például a biztonság szükségletének, az önmegvalósítás igényének és az alkotó munka céljának, valamint a teljesítménynek az összefüggéseit - hatásaikat és főleg ösztönző, érdekeltségi tényezőként való ., . . , ,. ... 65/,66/,67/ alkalmazasuk modozatait. с/ Végül az előbbi két módszer is csak gondolkodás- és személyiséglélektani vizsgálatok eredményeire épitve lehet valóban hatékony. Ezért a vázolt három módszercsoport vizsgálatai átnyúlnak a pszichológiai és a szociológiai vizsgálat témakörébe. Megemlítésükre azért volt itt is szükség, mert hiányuk csak határesetekben nem jelent önmagában is veszteségforrást. Márpedig erre igen sok helyen számithatunk, hiszen ha a szervezettség fejlődésének fokozatait /spontán szerveződés, mechanikus-igazgatási, a tudományos üzemszervezés közvetlen analógiáin alapuló szellemi munka szervezés/ rávetitjük akár a legfejlettebb ipari országok kutatószervezet-hálózatára, igen differenciált képet kapunk. A kutatóapparátus, de a többi szellemi munkát végző apparátus is, különféle időből származó, eltérő szervezési princípiumok, módszerek uralma alatt álló rendszerekkel —termelés, egyetemek, akadémiák, igazgatási apparátus— áll szoros kapcsolatban; ennek következtében a különféle szervezési koncepciók, elvek, módszerek összeütközésének is a területe. Ezen a területen azonban a mind nagyobb és sürgetőbb gyakorlati igények és magának az alkotó szellemi munkának mind komplexebb és kollektivebb jellege a legkorszerűbb szervezési megoldások javára billenti a mérleget. Az alkotó szellemi munka tehát hármas strukturáju. Az első az alkotó folyamat, amely az alkotás lélektani törvényszerűségei szerint tago59/ TEMESSZENTANDRASI G.: Értékelemzés a műszaki-gazdasági munka hatékonyságának uj eszköze. Bp.l970.Ganz-Mávag. 60/ LENKEY M.: Értékelemzés a korszerű gazdálkodás hatékony eszköze. Bp. 1970.MÁVTI. 61/ LENKEY - SZABÓ L.: Az értékelemzés meghonosításához szükséges teendők. Bp.1970.OMFB. 62/ PÓLYA Gy,: A gondolkodás iskolája. II.kiadás. Bp.1969.Gondolat. 63/ PÓLYA Gy.: A problémamegoldás iskolája.I-II. Bp.I967-I968.Tankönyvkiadó. 64/ LADÓ L. tanulmánya 26. alatt idézett kötetben. 65/ MEITNER T.: Az ösztönzés és érdekeltség egyes problémái a vezetői döntésekben. Lásd 25/ alatt idézett mü 207-239.p. 66/ GAZDAG M. - MEITNER T.: Lásd 29/ lábj. 67/ GAZDAG M. előadása a 9. Tervezővállalati Kerekasztal Konferencián. Bp.l968.ÉGSZI. 111
