Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

jellemzője, hogy speciális kutatóintézetekben vagy részlegekben végzik, s célja uj tudományos ismeretek szerzése, vagy uj termékek, anyagok, folyamatok, berendezések és rendszerek kifejlesztése. Az ilyen jellegű tevékenység skálája országonként hallatlan mértékben különböző, de szinte valamennyi ország támogatja, s a legtöbb helyen rohamosan növekszik. Gyakorlatban nem könnyű különválasztani a K+F-t a tudományos szolgáltatásoknak attól a szélesebb spektrumától, amely a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását, terjesztését, uj termékek előállítását és eladását is magába foglalja. Ilyesmivel gyakran maguk a kutatóintézetek foglalkoznak. Ezért több ország inkább institucionális és nem funkcionális alapra helyezi tudománystatisztikai adatgyűjtését. A gazdaság fejlődésével azonban egyre nehezebb a tudományos tevékenység "külső" határait megvonni; igy például a teljesen institucionális rendszerű tudománystatisztikába nehéz az egyetemeken folyó kutatómunka adatait beépiteni. Ha tehát meg is határozzák valahol a tudománystatisztika —a tudományos tevékenység— külső határait, meg kell vonni a funkcionális jellegű belső határokat is. Ez tudománypolitikai és nemzetközi összehasonlítási szempontból egyaránt nélkülözhetetlen. A FRASCATI KÉZIKÖNYV AJÁNLÁSAI A KAPCSOLT TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG NYILVÁNTARTÁSÁRA A Frascati Kézikönyv különbséget tesz K+F és kapcsolt tudományos tevékenység közt. Ez utóbbit a következőkre bontja: a/ általános tudományos könyvtárak, információs és dokumentációs szolgálatok; Ъ/ kutatók képzése és oktatása speciális oktatási intézményekben, például az egyetemeken. с/ általános célú adatgyűjtés, például geológiai, geofizikai rutin-felmérések, térképezés és földrajzi fölfedező tevékenység, oceanográfiai rutin-felmérések, napi meteorológiai adatgyűjtés, havi termelési statisztikák készítése, muzeumi tárgyak gyűjtése és rendezése, állat- és növénykertek számára végzett gyűjtés. d/ rutin-viszgálatok és szabványosítás. A K+F mérésére "h á г о m s z а к a s z о s" módszert ajánl: 1. a szakosított kutató és fejlesztő szervezetek tevékenységének azonosítása és mérése; 2. annak meghatározása, hogy az emiitett szervezetek tevékenységéből mennyi a "kapcsolt tudományos tevékenység", vagyis mi az, ami nem minősül K+F-nek; ezt ugyanis az előbbi összmennyiségből le kell vonni; 95