Tudományszervezési Tájékoztató, 1971
1. szám - Szemle
mig az előbbiekben a házilag, közvetlen fogyasztásra termelt javak értéke viszonylag alacsony, az utóbbiakban jelentős, de statisztikailag nehezen kimutatható értéket képez. A TUDOMÁNYSTATISZTIKAI ÖSSZEHASONLÍTÁS MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI Az egyes ország-csoportok, regionális alapon, már eddig is kísérleteztek e nehézségek megoldásával: a KGST és az OECD is kidolgozott egy-egy nemzetközi összehasonlítási eljárást tagállamai részére. Az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottságának égisze alatt működő Európai Statisztikusok Konferenciája szintén hozzájárult e munkához. A tudománystatisztikai összehasonlítás —különösen a ráforditások összegének öszszehasonlitása— ugyanabba a nehézségbe ütközik,mint a nemzeti jövedelmek összehasonlítása. De ehhez még hozzájárul az adatgyűjtés területének, a tudományos és műszaki tevékenység elhatárolásának nehézsége is. Bár az OECD országok szabványosították a K+F statisztikák definícióit /az úgynevezett Frascati Kézikönyv/ és a KGST is egész sor összehasonlító tanulmányt végzett, elérkezett az ideje az egységesítés szélesebb alapokra helyezésének. Az első lépést ezirányban az UNESCO nemzetközi tudománystatisztikai felmérése jelentette. A KELET- ÉS NYUGAT-EURÓPA KÖZÖTTI NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS ELSŐ GYAKORLATI LÉPÉSEI Az OECD, a KGST és az Európai Statisztikusok Konferenciájának úttörő munkája nyomán kézenfekvőnek látszik, hogy elsősorban Európa országainak tudománystatisztikai adatai hasonlíthatók össze nemzetközi alapon. De természetesen kivánatos, hogy olyan módszereket és fogalmakat dolgozzanak ki, amelyek az Egyesült Nemzetek nem európai tagállamai számára is elfogadhatók. E tanulmány elsősorban Kelet- és Nyugat-Európa országai tudománystatisztikai összehasonlításának problémáival foglalkozik, s mindenekelőtt e két államcsoport tudománystatisztikájának összehasonlitható közös alapjaira tesz javaslatot Nem kiván a tudományos tevékenység felmérésére szolgáló szabvány eljárást kidolgozni; mig a definiciók és a klasszifikáció bizonyos fokig szabványosíthatok, az adatgyűjtés módja, a mintasokas.ág kiválasztása, a kérdőivek összeállítása országonként oly mértékben eltérő, hogy e téren elképzelhetetlen a szabványosítás. Minden gazdasági tevékenység mérése eleve magába foglal egy önkényesen megállapított elemet: a vizsgált jelenség elhatárolásának elemét, így 93