Tudományszervezési Tájékoztató, 1971
1. szám - Szemle
A TERMELŐ VÁLLALATI SZEKTOR K+F RÁFORDÍTÁSAI A tanulmány kiemelt fontosságúnak itéli a termelő vállalati szektort, és további részletes elemzés tárgyává teszi a különböző iparágak szerinti bontásban. Ez az elemzés több szempontból is reprezentatív adatokra támaszkodik egyrészt csak néhány "válogatott" iparágat vesz figyelembe, másrészt nem dolgozza fel valamennyi jelentést tevő ország adatait. A közölt iparági csoportosítás az aláb bi négyes felosztást követi: - mezőgazdaság, erdőgazdaság, vadászat, halászat; - kitermelő iparok; - gyáripar; - egyéb nem kitermelő ipar. Láthatóan ez a csoportosítás eltérő a hazánkban ismert és elfogadott nomen klaturától, szokatlan számunkra a mezőgazdaságnak, mint iparágnak a felfogása. A tanulmány összeállítói is emlitést tesznek arról, hogy a kérdőiveket kitöltő országok többségének nehézséget okozott a rendelkezésükre álló statisztikai adatokat a kért csoportosítás szerint átalakitani. Az ágazati besoroláson kivül további nehézséget okozott a különböző intézményekben folyó kutatási tevékenységek elhatárolása. A jelentést tevő országok a probléma megoldása szempontjából két csoportba sorolhatók. Az egyik megoldási mód szerint a kutatást, illetve fejlesztő tevékenységet végző vál lalat, intézmény iparági hovatartozása egyben a K+F tevékenységének jellegét is behatárolta. A másik megoldási mód figyelembe vette a tevékenység v a lódi jellegét, s azokat csoportosította ágazatok szerint, függetlenül attól, hogy a tevékenységet végző vállalat fő profilja alapján melyik ágazathoz tartozik. Ez utóbbi módszert követők közé tartozott Magyarország is. A felvétel adatai azt mutatják, hogy a termelő vállalati szektorban a gyáripar K+F ráfordításai a szektor teljes ráfordításainak több mint felét jelentik. A legalacsonyabb ez az arány Romániában /4-9,6 %/ és a legmagasabb Svájcban /98,8 %/, az országok többségében azonban 50 és 80 % között mozog. A mezőgazdasági ágazat részesedése a szektor ráfordításaiból néhány kisebb, kevésbé iparosodott nyugat-európai országban, valamint valamennyi szocialista országban jelentős volt : Bulgáriában 5»0 %, Csehszlovákiában 7,2 %, Magyarországon 17,7 -Lengyelországban 7 »6 %, Romániában 27,9 % és Jugoszláviában 12,5 %. A kitermelő ipar K+F ráforditása csak Ausztriában, Görögországban, Romániában és Jugoszláviában volt jelentős, ahol aránya meghaladta az ösz szes ráforditás 10 %-át. A gyáriparon belül három iparág súlya volt kiemelkedő a ráfordítások tekintetében: a vegyiparé, az elektromos gép iparé /ide értve az elektronikai ipart is/ és a gépgyártásé. Ez a 74
