Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

A K+F FOLYÓ KIADÁSOK /KÖLTSÉGEK/ KUTATÁSI TÍPUSOK SZERINTI MEGOSZLÁSA A K+F költségek kutatási tipufeok szerinti megoszlása jellemző egy ország kutatási és fejlesztési tevékenységének orientációjára és struktúrájára. A tanulmány hangsúlyozza, hogy e mutatók értékelésénél, valamint az összehasonlításkor óvatosan szabad csak következtetéseket levonni, éppen az egyes kategóriák tartalmának bizonytalanságai miatt. A kutatási tipusok elhatárolása ugyanis nagymértékben függ a kérdőivek kitöltőinek megítélésétől , az egyes kategóriák értelmezésétől. Az egységes értelmezés elősegítésére az UNESCO kérdőiv definiálta a kutatási tipusokat /amelyek bemutatásától eltekintünk, mert a meghatározások megegyeznek általában a hazánkban elfogadott és a statisztikánkban alkalmazott kategorizálással/. Kutatási tipusok szerinti költségmegoszlásról 17 ország szolgáltatott adatokat, ezek közül Belgium, Franciaország és Svájc nem a költségeket, hanem a teljes ráfordításokat kategorizálta, Finnország pedig csak részleges adatokat küldött. A 6. ábra annak a 14 országnak az adatait szemlélteti, amelyek a kérdőiv igényeit minden szempontból ki tudták elégiteni. Az alapkutatások részesedése a -kutatási költségekben változatos képet mutat, és a ciprusi 1,5 % meg a romániai 29,2 % között szóródik, az országok többségére azonban a 15-22 % közötti arány a jellemző, A 14 országból kilencben a költségekből való részesedés alapján az alkalmazott kutatás volt a legjelentősebb tevékenységtípus. Ez a részesedés a ciprusi 98,5 %-tól a norvégiai 34 %-ig váltakozó, de a jellemző érték 10 ország esetében 34 és 50 % közé esik. Hollandia kivételével a kisérleti fejlesztés aránya a költségekben nem éri el az 50 %-ot. Az országok többségében 196?-ben a kisérleti fejlesztés aránya 30-45 % között mozgott, A K+F költségek kutatási tipusok szerinti megoszlásának fentebb ismertetett és a 6.ábra által bemutatott arányai az egyes országokban folyó K+F tevékenység globális mutatói. Lényegesen differenciáltabb képet mutat mind az egyes országokon belül, mind az országok között a tipusok szerinti költségmegoszlás, ha az egyes szektorok szerinti bontásban vizsgáljuk. Általában az alapkutatás jelentéktelen a termelővállalati szektor vállalati szintjén /0-6,4 %/, jelentősebb az ágazati szinten /0-30,4 %/ valamint az általános kormányzati szektorban /l,6-53»5 %/• Légjellemzőbb e kutatási tevékenység a felsőoktatási szektorban, ahol részesedése 47,1-100 % között volt. Az alkalmazott kutatások esetében a kép nem olyan egységes, mint az alapkutatásoknál. A legtöbb országban azonban a jellemző szektor itt a termelővállalati szektor ágazati szintje. A vállalati szint tipikus tevékenységének mutatkozott a kisérleti fejlesztés /56-ЮО %/. 72