Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

RÁFORDÍTÁSOK A K+F TERÜLETÉN A felmérés során beérkezett és feldolgozott adatok tükrében a ráforditások arányairól kedvezőbb kép alakult ki, mint amilyet a munkaerő statisztika mutat. Az adatok ismertetését és elemzését megelőzően a tanulmány ismételten felhivja a figyelmet az összehasonlíthatóság fogyatékosságaira, amelyek elsősorban az adatok tartalmi elemeinek eltéréseiből adódnak. A kelet-európai országok többsége, valamint Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és Norvégia K+F ráfordításai között feltünteti a társadalom- és humán tudományok kiadásait is. Továbbá bekerültek a ráforditási adatokba olyan "kapcsolódó" tevékenységek kiadásai, amelyek nem kutatási vagy fejlesztési jellegűek. A Szovjetunióban például a "tudományra" forditott kiadások adatai magukba foglalják könyvtárak, laboratóriumok, muzeumok és kiállitások teljes ráfordításait is, ugyanakkor bizonyos kutatási tevékenységek /például ipari üzemekben végzett kutatómunka/ költségeit nem tartalmazzák. Az országok többsége a ráforditási adatokat az UNESCO által javasolt hármas szektor-bontásban is megadta; Ausztria és Bulgária a felsőoktatási szektorra nem szolgáltatott információt. A tanulmány összeállítói korábbi osztrák adatok alapján Ausztria ide vonatkozó adatait becsléssel állapították meg. Becslésre szoritkoztak hazánk esetében is, a becsült adatokat azonban magyar statisztikai szakemberek szolgáltatták. ^ AZ ÖSSZES K+F RÁFORDÍTÁS MINT ABSZOLÚT MUTATÓ A tanulmány készitői megkísérelték az országonként összegyűjtött vagy becslés utján megállapított K+F ráforditási adatokat US dollárra átszámitani és a nyert adatokat egybevetni. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az ily módon kapott összegek ugyan egybevethetők, de az összehasonlításra csak fenntartással alkalmasak. A hivatalos valutaárfolyamok általában meghamisítják a K+F szférában kialakuló értékviszonyokat, különösen a kelet-, illetve nyugat-európai országok közötti összehasonlítások esetében. A kelet-európai országok esetében az arányok javitása érdekében a "nem kereskédelmi" átszámitási kulcsokat alkalmazták. 3/ Ismeretes, hogy az 196?« évvel bezárólag a K+F intézmények bizonyos része —főleg üzemi fejlesztő részlegek, laboratóriumok— nem kerültek a statisztikánk megfigyelési körébe, e szférára vonatkozóan csak globális adat állt rendelkezésre. A szakemberek igy kétféle adatot közöltek az UNESCO kérdőivben: 3 nid Ft-ot szektorok szerinti bontásban és további 1,5 md Ft-ot, mint szektorokra fel nem bontható összeget. 65