Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

- Az 1963—I967* évekre vonatkozó idősorokat csak 17 ország tudta megadni. - Az UNESCO Statisztikai Hivatala által szerkesztett kérdőivet csak viszonylag kevés ország tudta teljes mértékben kitölteni /örvendetes, hogy közüttük szerepel Magyarország is/, számos ország csak részleges adatokat közölt. A hiányzó adatok egy részét az UNESCO szakértői becslésekkel pótolták /sajnos a tanulmányban sehol sem közlik e becslések elveit és módszerét/. Sajátos problémát jelentett az, hogy az UNESCO kérdőiv kitöltéséhez a legtöbb országnak át kellett csoportosítania meglevő nemzeti adatait, és sok esetben becslésekkel kellett áthidalniuk a nemzeti statisztika és az UNESCO kérdőiv között mutatkozó eltéréseket. Az átcsoportosítások szükségessége főként abból az uj szektoriális osztályozásból fakadt, mellyel az UNESCO kérdőiv a nyugat—európai és a kelet-európai szektoriális osztályozásokat próbálta közös nevezőre hozni. /Erről később részletesen is szó lesz./ A nemzetközi összehasonlíthatóság szempontjából komoly problémát jelentett a társadalomtudományok eltérő besorolása és figyelembevétele, a honvédelemmel kapcsolatos K+F tevékenység eltérő statisztikai gyakorlata, a K+F tevékenységgel ötvöződő más tevékenységek nem megfelelő kiszűrése, speciális K+F valutaárfolyamok hiánya /tudniillik a hivatalos valutaárfolyamok nem mindig tükrözik a K+F tevékenységek reális költségarányait/. Az UNESCO tanulmány ezért olvasóit nyomatékosan nagyfokú óvatosságra inti a közölt adatok értelmezése és európai szintű következtetések levonása tekintetében. Hangsúlyozza azt is, hogy a tagállamok által közölt statisztikai adatok változatlan ismertetése nem jelent az UNESCO Titkársága részéről állásfoglalást az országok jogi státusát, területét, vagy hatóságát, továbbá határainak megvonását illetően. /Ugyanis az NSzK részéről szolgáltatott bizonyos adatok a Nyugat-Berlinre vonatkozó adatokat is magukban foglalják./ A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A K+F ERŐFORRÁSOK TRENDJEI /1963-1967/ A K+F erőforrások alakulásáról az 1963-1967. évek időszakában 17 ország szolgáltatott összehasonlító adatokat. Ezek a következők: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehszlovákia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Románia, Spanyolország. Az erőforrások dinamikáj át egyfelől a K+F ráforditások alakulásán, másfelől a K+F-ben foglalkoztatott kutatószemélyzet /UNESCO terminológia szerint: tudósok és mérnökök/ létszámának alakulásán vizsgálták. Összehasonlításul a vizsgálatot kiterjesztették a bruttó nemzeti termék alakulására is /a szocialista or56