Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

luit és kaotikus hálózatával küszködik. A tudomány és technika területén, komplex hálózatot alkotva, 20 nemzetközi szervezet működik több mint 30 országban. Ez a sokrétűség súlyos irányítási problémákat vet fel, és lehetetlenné teszi a helyzet teljes áttekintését és elemzését, E helyzetnek nem kívánatos következményei vannak: 1, a kisebb európai országok lemaradófélben vannak, mivel a nagyhatalmakra jellemző nemzetközi mozgásban nem tudnak resztvenni; 2. a nemzeti tudománypolitika felelősei nem méltatják kellő figyelemre az alapkutatás uj területeit, éppen azokat, amelyek a legaktivabb kölcsönös nemzetközi inspirációt igényelnék. В/ Az európai együttműködés nemzetközi vonatkozásai az alapkutatás területén A MINESPOL előkészítése során az európai alapkutatási kooperáció három szervezeti formáját vizsgálták meg: 1. a nemzetközi tudományos szervezetet; 2. a regionális rendeltetésű nemzeti tudományos intézetet; 3. az Egyesitett Vezetési Bizottság égisze alatt működő nemzetközi kutatási terv alakulását. További tanulmányozásra ajánlják egy "posztgraduális" jellegű Európai Tudományos Iskolahálózat létesítésének lehetőségeit. AZ EURÓPAI ALAPKUTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS . OKAI, TERÜLETEI ÉS MÓDSZEREI А/ Miért szükséges a megnövekedett európai kooperáció az alapkutatás terén? Az UNESCO alapokmányában felsorolt fő okokon tul az alábbiakat emliti a dokumentum: 1. Európa csak akkor lesz képes, hagyományos tudományfejlesztő szerepének folytatására, ha egyesíti anyagi és erkölcsi erőforrásait; 2. a modern tudomány és az egyetemek specializációjának problémája lassan túllép az európai országok határain. A kis országok nem biztosithatnak megfelelő oktatási és képzési lehetőséget fiatalságuknak a modern tudomány valamennyi területén; 3. meg kell akadályozni a tudományosan kevéssé fejlett európai országok lemaradását; 4. a fejlődő országok specifikus problémáinak megoldására irányuló európai erőfeszítések /a javaslat szerint a fejlett országok K+F-re forditott polgári kiadásaiknak 3 %-át költsék a fejlődő országok specifikus problémáinak kutatására/; 5. a globális nemzetközi kutatási programokhoz való csatlakozás igénye; 6. a tudományos központok szellemi együttműködési hagyományainak megőrzése. 48