Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

egyetemi alkalmaztatást részesitik előnyben az iparival szemben. Sok európai országban az ipar nem nyújt kellő mértékű ösztönzést és anyagi elismerést a természettudósoknak és mérnököknek; gyakran az őket jellemző műszaki szinvonal alatt reked meg foglalkoztatásuk. Az okmány ajánlja a szakmai tanácsadás rendszerének szélesítését, a tudósok és mérnökök tényleges tudásának elismerését. В/ A természettudósok és mérnökök munkahely-változtatásának kívánatos formái és az ösztönzésükhöz szükséges mechanizmusok Egyik legfőbb problémának a mobilitás korlátozottsága tűnik. A mobilitást gátolják földrajzi, társadalmi tényezők, elavult mechanizmusok, például a vállalati alapon nyugvó nyugdíjrendszerek vagy a funkcionális munkaköri szakosítás. Az ajánlás szerint európai vonatkozásban több figyelmet kellene fordítani a hatékonyabb mobilitás elérésére s erre az alábbi módszereket javasolja: a/ Pályatervezés /optimális kapcsolat a pálya-sémák és az oktatás között/. 1969-ben az egyik európai tagállam javasolta Nemzeti Pályaválasztási Tanácsadó Szolgálat létesítését, amelynek feladata a tanácsadás lenne valamennyi tudományos dolgozó számára, méghozzá egész pályafutása során, b/ Adminisztratív eszközök. A szerzők birálják a tőkés országok nyugdíjrendszerét, és az "áthelyezhető" nyugdíjjogosultságot szorgalmazzák. Ebben a vonatkozásban elismerően szólnak a szocialista országok nyugdíjrendszeréről, с/ Folyamatos, munka közbeni továbbképzés. A tanulás ma már egész életen át tartó szükséglet. "A tudomány és a műszaki haladás exponenciális görbe szerint növekedik, s a természettudósnak és mérnöknek lehetőséget kell adni arra, hogy folyamatosan megismerkedjék a területén végbemenő fejlődéssel." Felvetik a tizévenként i ujraképesités gondolatát, előrebocsátva, hogy azt könnyebb elvben elfogadni, mint megvalósítani. С/ A munkapiac helyzetének összefüggései Az oktatási és foglalkoztatási kérdések mögött háttérbe szorul azoknak a tényezőknek a vizsgálata, amelyek a természettudósokat és mérnököket mint embereket munkahelyükön érintik. így például az iparban általában kedvezőtlenebb a helyzet az emberi munkafeltételeket tekintve, mint az egyetemi és közszolgálati munkahelyeken. Az oktatásban megszerzett intellektuális ismeretanyag is egyre kevésbé felel meg a modern vezetés céljaira. 36