Tudományszervezési Tájékoztató, 1971
1. szám - Szemle
A kutató-fejlesztő helyek másodlagos finanszírozási forrásaiként egyre nagyobb mértékben növekednek úgynevezett saját alapjaik, melyeket szerződéses munkáik árbevételeiből, pontosabban a realizált nyereségből képezhetnek. A kutatóintézetek 1969-ben összesen 442,6 millió Ft összegű nyereséget realizáltak, 40 %-kal többet, mint az előző évben. A levonások után fennmaradó nettó nyereségből a kutatóintézetek közel 100 millió.Ft összegű részesedési alapot és 200 millió Ft összegű fejlesztési alapot képeztek. A kutatóintézetek saját tevékenységének költségei pénzügyi fedezet szerint a következőképpen oszlottak meg: Szerződéses megbizás, ill. megrendelés 67,7 % Globális intézetfinanszirozás állami költségvetésből 31,2% Egyéb források /hitelek stb./ 1,1 % Együtt: 100,0 % Az 1969. évi felmérésnél sor került a vállalatoktól kapott szerződéses megrendelések szerződés-tipusok szerinti vizsgálatára is. Az összesitett eredmények azt mutatják, hogy a kutatóintézetek vállalati szerződéses megrendelésre végzett saját tevékenységéből /költségalapon számitva/: a fix áras szerződések aránya 80 %, az utókalkulált szerződések aránya 19 %, az eredménytől függő /nyereségmegosztásos és visszafizetési kötelezettséget is tartalmazó/ szerződések aránya 1 %. E szerint tehát a szerződés-tipusok közül a fix áras szerződések dominálnak a kutatóintézetek és a vállalatok szerződéses kutatási kapcsolataiban, s a legprogresszívebb szerződés-tipus aránya 1 % körül van. Ez azért sajnálatos, mert a nyereségmegosztásos szerződések biztosithatják leginkább a kutatóintézetek és a vállalatok közös anyagi érdekeltségét, ami nagyságrendekkel emelhetné a kutatóintézeti kutatások társadalmi hasznosságát és hatékonyságát. A kutatási-fejlesztési beruházások teljes összegéből 1969-ben 24 % jutott épitési beruházásokra, és 62 % gépek és műszerek beszerzésére. TÍPUSOK SZERINTI STRUKTURA A kutatási-fejlesztési tevékenység tip u s о к szérinti megoszlása /költségalapon vizsgálva/ 1969-ben a következő képet mutatja: Alapkutatás 14 % Alkalmazott kutatás 32 % Fejlesztés 54 % 22
