Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

NÉPGAZDASÁGI ÁGAK SZERINTI STRUKTURA A KSH kiadvány egyik újdonsága —mint már az előzőekben emiitettük— a K+F helyek népgazdasági ágak szerinti besorolása. Ezen az alapon lehet képet alkotni —a már emiitett megszorításokkal— a kutatási-fejlesztési bázis népgazdasági ágak szerinti struktúrájáról. Ilyen tipusu összeállítás most első izben készült, ezért 7/ nincs mód a korábbi évekkel történő összehasonlításra. A kutatás-fejlesztés főbb adatainak népgazdasági ágak szerinti megoszlása az alábbi képet mutatja /%-ban/: 4. táblázat K+F helyek Redukált K+F ráfordíNépgazdasági ágak szama dolgozói kutatói tásaik létszámuk Ipar 17,8 56,4 49,2 60,2 Épitőipar 1,1 3,6 4,0 3,0 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 0,3 1,6 1,2 1,2 Szállitás és hirközlés 0,4 1,1 1,3 0,7 Személyi és lakásszolgáltatás 0,6 2,1 2,0 1,5 Egészségügyi és kulturális szolgáltatás 78,7 34,8 41,6 33,1 Közigazgatás és egyéb szolgáltatás 1,1 0,4 0,7 0,3 Együtt: 100,0 100,0 100,0 100,0 A népgazdasági ágak szerinti csoportosítás alapján a legnagyobb súlyt az egészségügyi és kulturális ágazat képviseli. Az ipar nagy súlya a hazai kutatás-fejlesztés erőteljes ipar-centrikusságát tükrözi. A LÉTSZÁM STRUKTURÁLIS MUTATÓI A K+F helyeken 1969-ben dolgozók fő létszámkategóriák szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 7/ Itt emiitjük meg, hogy a KGST országok nemzetközi kutatásstatisztikai vizsgálódásaiban erőteljes törekvések vannak a népgazdasági ágak szerinti csoportosítások érvényesítésére. — G.V. 19