Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

azért is érdekes, mert mind a kapitalista, mind a szocialista országokban egyre nő a szerződéses kutatómunka jelentősége. A szocialista és kapitalista országok összehasonlithatóságát neheziti a szocialista országok Műszaki és Gazdasági fejlesztési Alapjainak intézménye. Ezek az alapok az állami erőforrások kiegészítését szolgálják, s Lengyelországban például a teljes kutatótevékenységnek mintegy egyharmadát finanszírozzák. Ilyenek, ha kisebb mértékben, de kapitalista országokban is léteznek /alapítványok, adományok, különösen a felsőoktatás szektorában/. b/ Más ország számára kifizetett vagy más országból származó összegek Ezek az adatok a nemzetközi tudományos munkamegosztásban való részvétel mértékére jellemzők /nemzetközi tudományos programok, tudományos tanácsadás, konzultáció stb./ Kis országok esetében a teljgs tudományos ráforditás 10 %-át is elérheti a külföldre ilyen célra kifizetett összeg, ^z adatgyűjtésnek az alábbiakra kell vonatkoznia: 1. Az országban végzett tudományos tevékenység mekkora hányadát és milyen összegben finanszírozzák külföldről? 2. Milyen összeget fizet az ország külföldön végzendő szerződéses kutatásokért? 3. Milyen mértékben veszi ki részét a nemzetközi szervezetek munkájából? 4. Milyen a mérlege a tudományos szolgáltatásokért külföldről származó, illetve külföldre kifizetett összegeknek? с/ A gazdaság alszektorai szerinti kategorizálás A három főszektor és az iparági valamint vállalati szint szerinti bontás hasznos, de összehasonlítás szempontjából nem elegendő. Az alszektorok szerinti további bontás alapja a Nemzetközi Ipari Osztályozási Szabvány lehet /a KGST országok tudománystatisztikája e téren kevésbé részletes/. E szabvány a tudományos intézmény munkájával támogatott gazdasági tevékenységet veszi alapul. Az osztályozás a K+F jellegének megfelelően tovább finomítható. A társadalom ezenfelül sok olyan kutatást támogat, amely nem követ közvetlen gazdasági célt. Bár ezeket felsorolni és osztályozni lehetetlen, tájékozódás céljából az alábbi cél-csoportokat lehetne fölállítani: a/ katonai kutatás, b/ űrkutatás, с/ orvosi kutatás, d/ környezettudományi kutatás, e/ akadémiai, tudományos társulati kutatás, alapkutatás, általános tudományos célokat követő kutatás, f/ egyéb. TUDOMÁNYSZAK SZERINTI OSZTÁLYOZÁS A tudományos kutatások tudományszak szerinti csoportosításának alapjául az UNESCO meghatározásai szolgálhatnak. Ezek a tudományokat öt nagy csoportba sorolják: 102