Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

nálásra. A nemzeti jövedelemhez viszonyitva az országos kutatási és fejlesztési ráforditás teljes összege 2,5 %-ot jelent. Ez a mutató az elmúlt négy év során —az 1967. évben tapasztalt ideiglenes visszaeséstől eltekintve— rendszeresen nőtt: 1965-ben: 2,31% 1966-ban: 2,33% 1967-ben: 2,23 % 1968-ban: 2,34 % 1969-ben: 2,51 % A kutatási-fejlesztési ráforditásoknak a nemzeti jövedelemnél dinamikusabb növekedése fontos mérőszáma a tudományos és technikai haladásnak, s megfelel mind a más országokban tapasztalt fejlődési tendenciáknak, mind a párt és a kormány tudománypolitikai irányelveinek.^ A K+F ráforditások fő pénzügyi forrásai: a műszaki fejlesztési alap és az állami költségvetés. Arányuk négy év átlagában nem változott, de korábban a műszaki fejlesztési alapból származó ráforditások növekedése volt dinamikusabb. Négy év alatt a műszaki fejlesztési alapból összesen 14,2 milliárdot, az állami költségvetésből pedig 6,2 milliárdot forditottak kutatásra és fejlesztésre. A népgazdasági beruházás okból 1969-ben a K+F szféra 1,65 %-kal részesedett. Ez a részaránya 1965-ben 1,56 % volt, 1966-ban 1,33 %-ra csökkent, 1967-1968-ban ismét nőtt, de csak most, 1969-ben haladta meg az 1965« évit. A beruházási lehetőségek növelésének jelentősége itt rendkivül nagy, mert egyfelől a kutatófejlesztő tevékenységhez használatos gépek és műszerek tekintetében a leggyorsabb az erkölcsi avulás, másfelől a K+F helyek jelentős részének állóeszközállománya valóban komoly korszerűsítésre és bővitésre szorul, A kutatási-fejlesztési bázis népgazdasági súlyának növekedését a III.ötéves terv időszakában az l.sz. ábra szemlélteti. 3/ Felhivjuk az olvasó figyelmét arra, hogy ez a mérőszám évente az előzetes nemzeti jövedelem adatok alapján kerül kiszámításra. Később —a végleges nemzeti jövedelem adatok ismeretében— ezeket felülvizsgálják és módositják. Ezért az itt ismertetett arányszámok eltérnek a korábban közöltektől. Nemzetközi összehasonlításoknál a 2,5 %os arány talán túlzottnak tűnik, de figyelemmel kell lenni arra, hogy egyfelől a K+F ráforditás értelmezése nálunk teljesen megegyezik a nemzetközileg szokásos értelmezéssel , másfelől, ha mi is az összehasonlításoknál szokásos bruttó nemzeti termék alapján számitanánk ezt a mutatót, akkor kisebb , 1,9 % körüli értéket kapnánk. — G.V. 11