Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

1970 közepéig elemeznie kell a műszaki és közgazdasági főiskolák oktatási programjait és módszereit, abból a szempontból, hogy végző hallgatóik megismerkednek-e a technológia, a szervezés és a termelés gazdaságtan legkorszerűbb eredményeivel, A tökéletesített programokat az 1971-1972-es tanévben be kell vezetni a főiskolákon. Ugyancsak 1970 közepéig ki kell dolgozni a vezető és szervező káderek továbbképzésének tervét és az oktatási és kutató intézményekre, tudományos-műszaki társaságokra ezzel kapcsolatosan háruló feladatokat. Lehetővé kell tenni e káderek továbbképzését külföldi intézményekben is. A kutatások finans ziroz á s á n а к alapvető formája a feladatfinanszírozás lesz, ami megkönnyíti az eszközöknek a kiválasztott kutatási és fejlesztési problémákra való összpontosítását. Emellett kiegészítő finanszírozási formaként fenn kell tartani az intézményi általános finanszírozást is. Célszerűnek látszik a létszámkorlátozás megszüntetése az intézetekben, a központi laboratóriumokban és a szerkesztő irodákban, a béralap-korlátozások fenntartása mellett. A gazdasági minisztériumok kutatási egységeinek 1970 végéig fokozatosan át kell térniük az önálló elszámolásra. Megfelelő ösztönzőkkel is elő kell mozdítani a műszaki haladás eredményeinek bevezetését a termelésbe. Az ösztönző szerepét az "alkalmazási effektusok alapja" tölti majd be. Forrása az uj technológia vagy az uj termékek bevezetésével kapcsolatban elért nyereségből eszközölt levonás. A tudomány és a technika fejlesztésének stratégiai irányzatait a társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődés hosszutávu koncepciói alá kell rendelni. Annak érdekében, hogy a kutatási és fejlesztési tervek szorosan kapcsolódjanak a népgazdasági szükségletekhez, 1969 végéig elemezni kell a tudományos-műszaki bázis tevékenységének 1970. évi terveit. Ennek során el kell távolítani a tervekből azokat a témákat, amelyek nem felelnek meg a népgazdaság szükségleteinek. A tervek túlnyomó többsége teljes fejlesztési ciklust öleljen fel: a kutatásokat, a kisérletezési-szerkesztési munkákat, a műszaki tervezést, az eredmények alkalmazását és általánosítását. A tudománypolitika egyik lényeges eleme a nemzetközi együttműködés a K+F területén. Ezen belül igen fontos a szocialista országok és különösen a KGST országok közötti együttműködés bővítése. Ezért törekedni kell mind a KGST keretében, mind a kétoldalú megállapodásokban a munkák pontosabb megosztására, nemzetközi K+F intézmények, vegyes munkaközösségek és koordináló központok létesítésére. Nagyfontosságú feladat a pár+ és a kormány tudománypolitikájának mi .él hatékonyabb megvalósítása. Ez megköveteli a Tudományos és Műszaki Bizottság munkájának további tökéletesítését. Ez a bizottság felelős a tudományos-műszaki tervek összehangolásáért, a népgazdasági terv 100