Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Szemle

áramlását az üzemvezetésbe. Az ilyen munkahelyváltás a Philipsnél nem jelent presztízsveszteséget, vagy anyagi hátrányt, ellenkezőleg: mivel a kutatók üzemvezetésbe kerülését több szempontból is nagyon célszerűnek tartja a vállalatvezetés, az erkölcsi és anyagi ösztönzőket éppen ilyen értelemben hasznositja. Az üzemvezetésbe kerülő kutató uj munkahelyén az előzőnél sokkal több közvetlen és konkrét felelősségű feladatot kap, és old meg, az pedig a pályafutása delelőjén tartó sok dolgozónak elégiti ki a személyes ambicióját. Az ilyen menedzserré vált kutató sok jó szokást, ismeretet, magatartásbeli normát, de mindenekelőtt személyes kapcsolatot hoz magával előző munkahelyéről. Ezek a személyi kapcsolatok biztosítják elsősorban —minden adminisztratív intézkedésnél hatékonyabban— a gyártó részlegek és a kutatólaboratóriumok közötti kétirányú állandó és intenziv információcserét, aminek nélkülözhetetlen voltáról már fentebb szó esett. Az idősebb kutatók egy részének kiáramlása egyszersmind lehetővé teszi a kutatólaboratóriumok személyi állományának állandó felfrissítését, tapasztalatban szegényebb, de fantáziában és lendületben annál gazdagabb fiatal erőkkel. Minthogy a Philips érdekelt abban, hogy az egyetemekről a legtehetségesebb fiatalok éppen hozzá kerüljenek, elősegiti volt kutatóinak nemcsak az üzemvezetésbe, de az egyetemek oktatói karába való bekerülését is. Az igy létrehozott személyes kapcsolatok is rendkivül értékesek a Philips számára. Azok a professzorok, akik a Philips laboratóriumaiból kerültek a katedrára —és ilyen professzor nagyon sok van Hollandiában—, ismerik a Philips igényeit, problémáit, hagyományait, eredményeit; elősegitik a legmegfelelőbbek kiválasztását a végzősök közül; a diplomamunka idején már előkészitik a fiatal útját a Philips-hez; elősegitik és támogatják a Philips-nél dolgozó fiatal kutatók tudományos fokozatok elnyerésére irányuló munkáját. Amerikai kollegáival összehasonlítva az európai kutató kevéssé mobil, akár földrajzi, akár munkaköri vonatkozásban értelmezzük a mobilitást, Európában igen gyakori, hogy a kutató aktiv életét egyazon munkahelyen tölti. Ennek a gyakorlatnak vannak bizonyos előnyei — a Philips-nél például a csoportvezetők viszonylagos állandóságára épül a munkairányitás és szervezés egésze. A mobilitás hiánya azonban súlyos hátrányokkal is jár. Az európai kutatót a nemzeti és nyelvi határok mozgásában erősen korlátozzák, egy országon belül viszont választási lehetőségei igen csekélyek, Hollandia például iparilag igen fejlett ország és jónéhány világcég központja /Shell, Unilever/, elektronikus iparral kapcsolatos alkalmazott kutatás azonban a Philips-en kivül másutt nem folyik. A kis országok tehát eleve hátrányokkal indulnak a világszínvonal tartására irányuló küzdelemben. Nehézségeket okoz a káderigények kielégitése —egyszerűen sokkal kevesebb végző egyetemista közül kell a tehetségeseket kiválasztani—, és a tudományos információk elterjesztése, különösen ennek személyes kontaktusokon ala83