Tudományszervezési Tájékoztató, 1970
1. szám - Szemle
A tudománypolitikai alapelvek univerzális érvényének elismerése mellett a résztvevők hangsúlyozták, hogy a kutatási tevékenység kialakításánál az egyes nemzetek sajátos és eltérő vonásait is figyelembe kell venni.Ezért a szimpózium nem is törekedett tudománypolitikai "standard" kidolgozására az összes afrikai országok számára, hanem inkább konkrét, reális célok kitűzését kisérelte meg a tropikus övezet országai részére. A gyakorlatiasság és konkrét helyzetértékelés tükröződött a vitákban is. A zárójelentés ennek eredményeképpen szögezte le: kivánatos "a tudományos tevékenységgel kapcsolatos nomenklatúrát és klasszifikációt annyira egységessé tenni, amennyire egyáltalán lehetséges", továbbá hangsúlyozza, hogy helyes lenne ha a különféle nemzeti programokat közösen megvizsgálnák, összehasonlítanák és gyakorlati intézkedésekkel harmóniába hoznák azokat a technikai haladás helyi követelményeivel és lehetőségeivel. A TUDOMÁNYPOLITIKAI TANULMÁNYOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERE AFRIKAI ORSZÁGOKBAN A fenti tárgykörben folytatott vita főbb következtetései az alábbiak: a fejlődés követelményei, az eszközök elégtelensége a kutatási szükségletekhez képest és sok helyen a nemzeti kutatási problémák megoldhatatlansága egy-egy országon belül, feltétlenül indokolja, hogy az afrikai tudósok, tervezők, politikusok közösen határozzák meg a tudományos célkitűzéseket és összefogva hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló eszközöket. Az afrikai országok számára megkönnyítené az egységes tudománypolitikai koncepció elfogadását, ha előbb felmérnék, majd kritikailag megvizsgálnák saját tudományos tevékenységüket, és ennek megfelelően körvonalaznák valamely adott terület nemzeti fejlesztési programját. A tudománypolitikai tanulmányok előkészitése során Afrikában fel kell mérni az egyes országok tudományos és technikai potenciálját, valamint a már folyamatban levő kutatásokat. Ez utóbbiak kizárólag a helyi tudományos intézetek, pénzügyi irányitók, tervezők és az e problémákkal kapcsolatos ügyeket intéző politikai hatóságok közvetlen megkérdezése utján állapithatók meg pontosan. A felméréseknek minden téren teljességre törekedve tartalmazniuk kell a nemzeti információs forrásokat, a nemzetközi segitséget, és a nemzeti tudománypolitikai gépezet tapasztalatait. 2/ /Folytatás az előző oldalról/ kettős feladatot kell szolgálnia: egyrészt magának a tudományos tevékenységnek fejlesztését, másrészt a tudomány és technika eredményeinek alkalmazását a nemzet előrehaladása érdekében. Végül —negyedik irányelvként— a regionális és nemzetközi tudományos együttműködés fokozásának fontosságát sem tévesztették szem elől, hiszen a nemzeti erőforrások korlátozottsága miatt a kutatási feladatok számottevő része csak közös, multinacionális programok alapján oldható meg. Az alapkutatások sok esetben nemzetközi kooperációt, az alkalmazott kutatási programok általában inkább regionális keretben megvalósuló együttműködést igényelnek. 40