Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Szemle

- az úgynevezett saját felelősségű prognózisok szfé­rájában, ahol a kutató és termelő szervezetek rész-prognózisokat dolgoz­nak ki. A Német Tudományos Akadémia előrejelző tevékenysége is ide tar­tozik. AZ ELŐREJELZŐ TEVÉKENYSÉG RENDSZERE Az 1. ábra vázlatosan mutatja az előrejelző tevékenységek integrált rend­szerét. Látható, hogy az egyes kutatási témakörben dolgozó akadémiai tanácsadó tes­tületek —a kooperáló szervek információira támaszkodva— tudományos-műszaki és tu­dományfejlesztési rész-prognózisokat állítanak össze. E munka során természetesen figyelembe kell venniük a központi irányítás előrejelzéseinek eredményeit, amelyek viszont az általános terv- és szerkezetpolitikai koncepcióba illeszkednek. A perspek­tivikus terv nagy vonalakban a tudományra váró feladatokat is rögzíti, irányelveinek megfelelően levezethetők belőle a tudományos tevékenység fő arányai, s a szellemi és anyagi potenciál fejlesztésének megoldási lehetőségei. KUTATÁSTERVEZÉS, KUTATÁSVEZETÉS A 2. ábra /kissé leegyszerűsítve/ a kutatástervezési és kutatásvezetési vonatkozásokat mutatja az összfolyamaton belül. Az úgynevezett szerkezeti döntéseket a prognózisok és mérlegszámitások elemzése alapján a miniszter­tanács hozza. Lényegében e döntések adják /illetve ezekből levezethetik/ a népgazda­ság struktúrapolitikai koncepcióját. A központi irányítás ily módon —a népgazdaság egyéb területeihez hasonlóan— a tudományos kutatásban is ér­vényre jut. A népgazdaság perspektivikus tervének tehát igen fontos fejezete a tu­domány tervezés. Ennek uj vonása a tudományos kutatás korábbi —"konvencionális"— tervezésével szemben a központi struktúrapolitikai elvek következetes alkalmazása, keresztülvitele. KUTATÁSI PROGRAMOK A kutatástervezés rendszerének legfőbb irányító eszközei a kutatási prog­ramok. Ezek kialakításának folyamatát a 3« ábra szemlélteti. 2b

Next

/
Oldalképek
Tartalom