Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Szemle

- az úgynevezett saját felelősségű prognózisok szférájában, ahol a kutató és termelő szervezetek rész-prognózisokat dolgoznak ki. A Német Tudományos Akadémia előrejelző tevékenysége is ide tartozik. AZ ELŐREJELZŐ TEVÉKENYSÉG RENDSZERE Az 1. ábra vázlatosan mutatja az előrejelző tevékenységek integrált rendszerét. Látható, hogy az egyes kutatási témakörben dolgozó akadémiai tanácsadó testületek —a kooperáló szervek információira támaszkodva— tudományos-műszaki és tudományfejlesztési rész-prognózisokat állítanak össze. E munka során természetesen figyelembe kell venniük a központi irányítás előrejelzéseinek eredményeit, amelyek viszont az általános terv- és szerkezetpolitikai koncepcióba illeszkednek. A perspektivikus terv nagy vonalakban a tudományra váró feladatokat is rögzíti, irányelveinek megfelelően levezethetők belőle a tudományos tevékenység fő arányai, s a szellemi és anyagi potenciál fejlesztésének megoldási lehetőségei. KUTATÁSTERVEZÉS, KUTATÁSVEZETÉS A 2. ábra /kissé leegyszerűsítve/ a kutatástervezési és kutatásvezetési vonatkozásokat mutatja az összfolyamaton belül. Az úgynevezett szerkezeti döntéseket a prognózisok és mérlegszámitások elemzése alapján a minisztertanács hozza. Lényegében e döntések adják /illetve ezekből levezethetik/ a népgazdaság struktúrapolitikai koncepcióját. A központi irányítás ily módon —a népgazdaság egyéb területeihez hasonlóan— a tudományos kutatásban is érvényre jut. A népgazdaság perspektivikus tervének tehát igen fontos fejezete a tudomány tervezés. Ennek uj vonása a tudományos kutatás korábbi —"konvencionális"— tervezésével szemben a központi struktúrapolitikai elvek következetes alkalmazása, keresztülvitele. KUTATÁSI PROGRAMOK A kutatástervezés rendszerének legfőbb irányító eszközei a kutatási programok. Ezek kialakításának folyamatát a 3« ábra szemlélteti. 2b