Tudományszervezési Tájékoztató, 1970
1. szám - Bibliográfia
e csoport tagja, ennek a munkának gyakorlati tapasztalatait is átadja az olvasónak. A kötetet az ipari kutatás általános kérdéseit tárgyaló fejezet nyitja, mely az ipari vállalat célkitűzéseitől, a kutatási, fejlesztési és tervezői tevékenységek osztályozásán át, a vállalati K+F politika részkérdéseiig igen sok problémát vizsgál. A második fejezet figyelme ezek pénzügyi, költségvetési és személyzeti kérdéseire összpontosul. A harmadik fejezet a szervezeti formákkal, a szervezéssel foglalkozik és a kutatás, fejlesztés és tervezési munka napi igazgatási kérdéseit elemzi. A negyedik fejezet a fentiekben tárgyaltakra gyakorlati "eset-tanulmányokat" közöl különféle iparágak köréből /radar, papir, szilicium, integrált áramkörök, dohány/. A befejező rész az ipari kutatás és a nemzeti érdekek kapcsolatát vizsgálja. N ALIMOV,V. V. - MUL'CSENKO,Z.M.: Naukometria. Moszkva,1969,Nauka. 192 p. MTA Tudomány metria Nalimov és Mulcsenko könyve egyike az első olyan monográfiáknak a világ szakirodalmában, amelyek tárgya a tudomány fejlődésének menny iségi módszerrel történő vizsgálata. Az anyagot egységes elméleti sikról tárgyalják — a tudományt jelen esetben információs folyamatként vizsgálják. A szerzők logikai szempontból néhány csoportra osztották fel a tudomány tant: információs, logikai, gnoszeológiai, gazdasági, politikai, szociológiai, demográfiai, a tudományos dolgozó alkotó aktivitását figyelembevevő és rendszertechnikai megközelités. A könyv a tudomány információs modelljét, nevezetesen az információs áradat növekedését ismerteti. E vizsgálatnál kitűnően alkalmazhatók mennyiségi módszerek, s ezek rendszerét nevezik tudománymetriának. A szerzők reményüket fejezik ki, hogy a mennyiségi módszerek birtokában egységes tudománymetriai elméletet is kidolgoznak majd. A kötet több egységre oszlik: az információ áradattal és áramlással kapcsolatos jellemzők feltárása, a tudományos szakirodalom bibliográfiai utalásainak jelentősége és feldolgozása, az információs csatornák tanulmányozása, prognóziskészítés . Az információk, azaz a publikációk száma exponenciálisan növekszik, ezt a szerzők számos diagrammal illusztrálják. Az információtovábbításban nagy szerephez jutottak az információcseréről gondoskodó úgynevezett láthatatlan kollektivák. A publikációk statisztikai elemzése mellett a bennük foglalt mennyiségi mutatók is elemezhetők. A szerzők gazdag külföldi anyagra támaszkodva vizsgálják a szakfolyóiratok, a tudományos dolgozók és a tudományos ráfordítások alakulását. Megvitatják az információs krízist és a tudomány fejlődésében észlelhető megtorpanást, amit D. Price ugy jellemez, hogy az exponenciális görbe logisztikussá válik. Az uj tipusu bibliográfiai jegyzék lehetővé tette, hogy a bibliográfiai utalások nyelvét a tudományos információ áradatban statisztikailag elemezhessék. Ilyen bibliográfia már a 18. század végén is megjelent, de a mai követelményeknek megfelelő első mü a Garfield-féle index volt. A tanulmány részletesen ismerteti az emiitett bibliográfiai módszereket és kiemeli, a bibliográfiai utalások nyelvének ismeretében hogyan lehet felderíteni a tudomány belső kapcsolatait és az ezen felépülő információs rendszereket. Tukey szerint egy cimnek tartalmaznia kell: a cikk cimét, szerzőjét, a cikkben található utalások bibliográfiai adatait, más forrásban megjelent ugyanazon cikkről irott referátumok másolatát, azoknak a publikációknak jegyzékét, amelyek utalnak a szóban forgó cikkre. A tudományos folyóiratok igen fontos információs csatornák; az ismertetett könyvben megtalálható a világ országainak hozzájárulása a világ információkészletének felduzzasztásához: legtöbb szaklap /6 200/ az Egyesült Államokban jelenik meg. A könyv egyik szerzője, Mulcsenko, részt vett a matematikai statisztika egyik legújabb irányzatának: a kisérlet-tervezésnek tanulmányozásában is. Nalimov és Mulcsenko munkája rendki vül széles nemzetközi anyagból, túlnyomórészt amerikai kutatásokból merit, és saját tapasztalatokkal összehangolva egyéni, megbizható és értékes tanulmányt nyújt az igényes olvasóknak. A szerzők végül felhivják a szakemberek figyelmét 127
