Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Bibliográfia

Mellékletben közli a Szovjetunió kutatásszervezetének sémáját, a nyugatnémet tudománypolitika legfontosabb szerveit és azok felépítését, a nemzetközi tudományos szervezetek felépítését, finanszírozásuk módját. Kiegészítő táblázatok foglalkoznak a következő témákkal: tudósok és mérnökök, valamint egyéb K+F személyzet különböző országokban; a kutatás összköltségvetése és az állam ráfordításai; ipari K+F ráfordítások néhány országban; a felsőoktatás, képzés helyzete különböző országokban. HERING,D. - NEUMERKEL,

H.: Verflechtungen - Forschung, Produktion, Bildung. Berlin,

1968,Volk u. Wissen. 196 Р» Kutatás, termelés, képzés. MTA Korunk egyik legtipikusabb jellemzője a tudomány és technika gyors fejlődése, a tudományos-műszaki forradalom hatására került előtérbe többek között a szakképzés problémája. Hering professzor javaslatára a Német Szakképzési Intézet a kutatás, a gyártási és a képzési folyamat összefonódás ának problematikájával foglalkozik. A kutatók elméleti elgondolásaikat kipróbálták és sikerrel alkalmazták Freitalban /Német Demokratikus Köztársaság/, a Május 8. Nemesacélgyárban. A kiadvány a szakképzés didaktikai szempontjaival foglalkozik, de az elméleti fejtegetésen kivül jelentős gyakorlati tapasztalatanyagot is közöl, konkrét példákon mutatja be a szakképzés megjavításának lehetőségeit. Bár a szerzők kutatómunkája még nem ért véget, és igy az anyag nem teljes, a kérdés aktualitása mindenképpen indokolttá tette a legújabb tapasztalatok megjelentetését. HIRSCH,W.: Scientists in American society. New York,1968,

Random House. VIII,174 p. Tudományos kutatók az amerikai társadalomban. ^д Walter Hirsch, a Purdue University professzora, szerény méretű könyve igep érdekes és értékes hozzájárulás a t u dományszoc iológia egyre terebélyesedő irodalmához. Igen sok vizsgálati adattal tűzdelt tanulmánya a kutatók társadalmi helyzetével, státusával, /társadalmi és szakmai/ szerepével, társadalmi különbségeivel, pályájával és egy sor más kérdéssel foglalkozik. Ugyancsak tárgyalja a kutatók, tudósok munkakörnyezetét, az egyetemet, ipart, állami szervet, s a ma már ritkaságszámba menő önálló kutató munkáját és munkaszervezését is. Külön fejezet foglalkozik a tudományos tevékenység szervezeti problémáival , s a szerző különleges figyelmet fordít a csoportos kutatómunka társadalmi kérdéseire. Az utolsó fejezet a tudomány, a kutatás és a társadalom sokrétű kapcsolatát vizsgálja. KRYSMANSKI,H.J.: Soziales System und Wissenschaft. Gütersloh

,1967, Bertelsman. 118 p. /Wissenschaftstheorie - Wissenschaftspolitik Wissenschaftsgeschichte

.6./ Társadalmi rendszer és tudomány. MTA A nyugatnémet Bertelsman kiadó Tudományéi mélet-Tudománypolitika-Tudománytörténet cimü sorozatának 6. kötete a társadalmi rendszer és a tudomány között fennálló viszony elemzésével foglalkozik. A szóban forgó tanulmány 8 témakörre oszlik, melyek az alábbi kérdéscsoportokat tárják fel: 1. A "társadalmi rendszer" mint ideáltípus, illetve a szociológia egyéb fogalmi meghatározási lehetőségei. 2. Közösség és társadalom. 3« A működési elégtelenségek mint társadalmi problémák, valamint a társadalmi valóság funkcionális szerepét fel nem deríthető területek. 4. Reflexiv tudományos társadalmi magatar tás mint uj jelenség. 5. A tudós-szerep és a társadalmi rendszerek közötti proble matikus kapcsolatok. 6. A tudományos tevékenység lehetséges normativ alátámasztása és egy "norma-alap" kutatása. 7. A tudományok által előidézett társadalmi struktúraváltozások hatása a hatalmi viszonyokra és egy specifikus tudománypolitikára. 8. "Társadalmi rendszereken" belüli és kivüli tudományos intézmények. A tanulmányt a felhasznált szakirodalom I96 tételből álló nemzetközi iro dalomjegyzéke zárja. 125