Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

1956-ban Seibersdorfban alapították az egyik legfontosabb ilyen intézményt, az Atomenergiai Kutatótársaságot /SGAE/, 6 millió schilling alaptőkével. Berendezései 320 millió schillingbe kerültek, 5 megawattos atomreaktora van. Alakulása óta több nemzetközi kutatási vállalkozásban vett részt az OECD keretében, és együttműködési szerződést kötött a Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége gel. A Társaság beruházásaihoz körülbelül 60 vállalat és az osztrák állam szubvenciója járult hozzá. A Seibersdorf! intézet már eddig is uj elemzési módszert dolgozott ki a nukleáris hajtóanyagokkal kapcsolatban és a szabadalmat eladta egy amerikai vállalatnak. Nyugatnémet ipari körök is érdeklődtek a nagyhőmérsékletü atomreaktorok hajtóanyagaira irányuló kutatásai iránt. Az SGAE-nek köszönhető ezenkívül több mint száz szabadalom, a vasipari vállalatok által folytatott ujabb alkalmazott kutatások az acélelőállitás területén, az osztrák vasipar és az amerikai ipar együttműködése ürkompok és nukleáris erőmüvek létrehozására. A másik kutatási központ, az 1950ben alapitott Belső Égésű Motorok Intézete /AVB/ Grazban működik. Az Intézet előbb a Diesel-motorok tudományos problémáival foglalkozott /több mint 600 szabadalma van/, majd kiterjesztette kutatásait gázmotorok, elektromos orvosi berendezések és jelzőkészülékek szerkesztésére, A legnagyobb világcégek tartoznak vevői közé és husz országba exportál /közöttük Egyiptomba, Svédországba, az Egyesült Államokba, Jugoszláviába/. Az AVB —a piac igényeinek kielégítése céljából— saját információs szolgálatot is kiépített. Jelentős szerepe van még a Szövetségi Kísérleti- és Kutatóintézetnek, amely a közepes anyagi erőkkel rendelkező vállalatok rendelkezésére bocsátja a számukra túlságosan költséges kutatási berendezéseket. Huszonkét, a kis vállalatok mellett működő intézet egészíti ki e hálózatot . Ausztria példája jól illusztrálja, hogyan lehet egy kis- és középvállalatokra támaszkodó kis országban a kor igényeinak megfelelően megszervezni a tudományos kutatást. / — La recherche industrielle en Autriche. /Ipari kutatás Ausztriában./ = Le Monde /Paris/,1969.máj.18-19. 11.p. Sz.Gy. A kutatás és műszaki fejlesztés értékelésének gazdaságossági krit ér iumai Több-kevesebb érvénnyel ma már szinte minden- országról megállapítható, milyen összeget fordit kutatási és fejlesztési célokra. Jóval nehezebb viszont annak megállapítása, milyen feladatra előnyösebb ezt fordítani, illetve milyen haszon származik e beruházásokból. Az ilyen célra szolgáló javasolt kritériumok két csoportban foglalhatók össze : - egyes kutató— és fejlesztő munkákkal kapcsolatos témák, - egyes komplex jelenségek értékelése. Az első problémacsoport keretébe foglalt értékelési kritériumokat a kuta113