Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

nyos intézet vagy vállalat a minisztériumtól kap feladatot és anyagi támogatást, ám a vállalat átadja a kutatást az egyetemnek, amely miután teljesítette a feladatot "visszaléphet a homályba", a minisztériumnak a vállalat végezte a munkát. Természetesen nem ez az alárendelt együttműködés jellemzi a vállalatok és egyetemek kapcsolatát. A minisztérium kiadhat megbízást egyenesen az egyetemi kollektíváknak is, de ennek a megoldásnak is megvan a már ismertetett negatívuma: a kollektíva sikeres munkát végez és ujabb megbízatást kér a minisztériumtól.A minisztérium csak akkor ad uj munkát, ha év végén leadták a régit, csakhogy a szerződést év közben kell megkötni; a megoldást abban látják, hogy "pihenjen" a kollektíva egy évet, és a munkatársak fizetését is "oldják meg valahogyan". A Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Bizottsága most dolgozza ki a szerződéskötésről és a végzett munka kiértékeléséről szóló határozatot. A tanszékek anyagi fellendítésének, műszerekhez jutásának lényeges forrása éppen az ö n elszámoláson alapuló tevékenység. A felsorolt hibák általában kiküszöbölhetők, de az egyszeri gazdasági szerződés nem fogja kellőképpen ösztönözni az egyetemi tudomány fejlődését. A tudósokra a tudományos problematika távlati előrejelzése vár, de hogyan tudjon valaki prognózist készíteni, amikor nem tudja mivel fog egy év múlva foglalkozni? A szerződési rendszer tökéletesítésével egyidejűleg létre kell hozni az egyetemi ágazati laboratóriumok hálózatát, amely a tanintézeti tudományos munka alapformája lesz és az egyszeri szerződések csak a tervük egy részét alkotják majd. Az ágazati laboratórium az egyetemet és az ipart összekötő láncszem lesz. Ezek a laboratóriumok a vezetőtől több hozzáértést igényelnek, mint az előbbi kollektívák; nemcsak a munkák folyamatos finanszírozása, hanem jelentős beruházások is szükségesek, s ez utóbbiakat az érdekelt iparági főhatóság vállalhatná magára. Itt az ideje leszámolni azzal a téves nézettel, mely szerint az egyetemi tudományos munka másodrangú. Az egyetemi tudományos kollektívákat az iparági tudományos kutatóintézetek kollektíváival kell egy sorba állitani, hiszen az egyetemek óriási tudományos erőt jelentenek, amivel rentábilisan kellene gazdálkodni. — PLONSZKIJ,A.; Vuz i "bol'saja" nauka. /Az egyetemek és a "nagy tudomány"./ = Pravda /Moszkva/,1969.ápr.26. 3.p. G.A. A kutató jövője A francia CNRS /Centre National de la Recherche Scientifique — a Tudományos Kutatás Nemzeti Központja/ egyik igazgatója, Lasry egy tanulmányában azzal a kérdéssel foglalkozik, van-e alapja annak az utóbbi időben egyre fokozódó nyugtalanságnak, ami a CNRS keretében dolgozó tudósok között megfigyelhető. A tudósokat ugyanis aggasztja jövőjük, munkalehetőségük, további tudományos pályafutásuk kilátásainak bizonytalansága. Lasry 105