Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

nyos intézet vagy vállalat a minisztérium­tól kap feladatot és anyagi támogatást, ám a vállalat átadja a kutatást az egye­temnek, amely miután teljesítette a fel­adatot "visszaléphet a homályba", a mi­nisztériumnak a vállalat végezte a mun­kát. Természetesen nem ez az alárendelt együttműködés jellemzi a vállalatok és egyetemek kapcsolatát. A minisztérium ki­adhat megbízást egyenesen az egyetemi kol­lektíváknak is, de ennek a megoldásnak is megvan a már ismertetett negatívuma: a kollektíva sikeres munkát végez és ujabb megbízatást kér a minisztériumtól.A mi­nisztérium csak akkor ad uj munkát, ha év végén leadták a régit, csakhogy a szer­ződést év közben kell megkötni; a megol­dást abban látják, hogy "pihenjen" a kol­lektíva egy évet, és a munkatársak fize­tését is "oldják meg valahogyan". A Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Bizottsága most dolgozza ki a szerződéskö­tésről és a végzett munka kiérté­keléséről szóló határozatot. A tanszékek anyagi fellendítésének, műszerekhez ju­tásának lényeges forrása éppen az ö n ­elszámoláson alapuló tevé­kenység. A felsorolt hibák általában kikü­szöbölhetők, de az egyszeri gazdasági szerződés nem fogja kellőképpen ösztönöz­ni az egyetemi tudomány fejlődését. A tudósokra a tudományos problematika távlati előrejelzése vár, de hogyan tudjon valaki prognózist készíteni, amikor nem tudja mivel fog egy év múlva foglalkozni? A szerződési rendszer tökéletesí­tésével egyidejűleg létre kell hozni az egyetemi ágazati laboratóriumok hálóza­tát, amely a tanintézeti tudományos mun­ka alapformája lesz és az egyszeri szer­ződések csak a tervük egy részét alkot­ják majd. Az ágazati laboratórium az egyetemet és az ipart összekötő láncszem lesz. Ezek a laboratóriumok a vezetőtől több hozzáértést igényelnek, mint az előb­bi kollektívák; nemcsak a munkák folya­matos finanszírozása, hanem jelentős be­ruházások is szükségesek, s ez utóbbi­akat az érdekelt iparági főhatóság vál­lalhatná magára. Itt az ideje leszámolni azzal a téves nézettel, mely szerint az egyetemi tudományos munka másodrangú. Az egyetemi tudományos kollektívákat az iparági tu­dományos kutatóintézetek kollektíváival kell egy sorba állitani, hiszen az egye­temek óriási tudományos erőt jelentenek, amivel rentábilisan kellene gazdálkodni. — PLONSZKIJ,A.; Vuz i "bol'saja" nauka. /Az egyetemek és a "nagy tudomány"./ = Pravda /Moszkva/,1969.ápr.26. 3.p. G.A. A kutató jövője A francia CNRS /Centre National de la Recherche Scientifique — a Tudomá­nyos Kutatás Nemzeti Központja/ egyik igazgatója, Lasry egy tanulmányában azzal a kérdéssel foglalkozik, van-e alapja an­nak az utóbbi időben egyre fokozódó nyug­talanságnak, ami a CNRS keretében dolgo­zó tudósok között megfigyelhető. A tudó­sokat ugyanis aggasztja jövőjük, munka­lehetőségük, további tudományos pályafu­tásuk kilátásainak bizonytalansága. Lasry 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom