Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

lyettj ilymódon a vállalat legkisebb életképes mérete, a támogatás folytán lecsökken, és esetlegesen életképtelen vállalattá válhat, ha a támogatás megszűnik. A kormány, természetesen, sokkal erősebb pozícióban van a honvédelmi válla­latok szelektiv támogatása szempontjából, a hadi javakból való nagy vásárlásai miatt. Megrendeléseinek a kiszemelt vállalathoz történő szelektiv irányítása révén a kormány sok mindent tehet az évek során annak érdekében, hogy több első osztályú vállalat jöjjön létre. Ennek érdekében néha szükségessé válik, hogy ne a legolcsóbb piacon vá­sároljon, hanem nyomatékot adjon egy adott vállalat K+F tevékenységének és egyéb uji­tási kapacitásának. Világos ugyanis, hogy egy jó, a forgalomnak például 5 %-ába kerü­lő K+F részleggel rendelkező teljes vállalat nem képes olyan olcsó árat szabni, mint a saját K+F nélküli vállalat, amely csupán a mások terveit gyártja. Természetesen a védelmi specifikációk számára is igen fontos, hogy ahol csak lehet, minél jobban ösz­szeegyeztethetők legyenek a polgári követelményekkel. VEZETÉS, IPARSZERKEZET ÉS K+F KÉPESSÉG Ez az érvelés lényegében a gyorsan változó, tudományosan megalapozott ipa­rokban működő erős K+F együttesek /team/ szükségességén alapul, amelyeknek el kell érniük egy bizonyos legkisebb életképes méretet. Egy ilyen "team" magas költségeinek finanszírozásához nagy forgalommal és haszonnal dol­gozó nagyvállalat szükséges. Néhány nagyvállalatnak a sok kicsivel szemben további előnye természetesen a sorozatgyártás gazdaságossága és a legjobb vezetők alkalmazásának lehetősége. Sta­tisztikákból ismeretes, hogy kis vállalatokkal összevetve, a nagyvállalatok termelé­kenysége nagyobb, többet exportálnak és felsőbb szintű vezetőiknek többet fizetnek, és felsőbb szintű vezetőiknek többet fizetnek. Egy nemrégiben közzétett tanulmány /А vezetői fizetések és pótlékok az Egye­sült Királyságban, 1967/ adatokat közöl, amelyek azt mutatják, hogy a felsőbb szintű vezetés összes fokozatai, a mérnököket és a kutatási törzskart is beleértve, kétszer annyi fizetést kapnak a 20 millió fontnál nagyobb forgalmú vállalatoknál, mint az 1 millió fontnál kisebb forgalmuaknál. Az ipari kutatók alacsony bérszintje a "brain drain" /szel­lemi munkaerővándorlás/ legszembeszökőbb és legtöbbet vitatott oka. Ezért a brit ipar ágazatainak kisszámú erősebb egységekbe való átszervezése valószínűleg egyenlő a kuta­tók bérének kiadós emelésével, és ez fontos hozzájárulást jelenthet a "drain" /kiáram­lás/ megállításához. A termelékenység növekedése képessé teszi a vállalatokat arra, hogy a kutatóknak magasabb fizetést adjanak, és igy lehetővé válik, hogy jobb szakem­bereket alkalmazhassanak, ami még gyorsabban növeli a termelékenységet. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom