Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

6. szám - Szemle

A hazai ipar és épitőipar 1968. évi összes áruértékesítéséhez viszonyítva az ipari és építőipari K+F ráforditások 1,9 %-ot tesznek. Az átlagosnál magasabb ez a mutató a vegyi iparban /5,7 %/, a gépiparban /4,8 %/ és a kohászatban /3,6 %/; s az átlagosnál alacsonyabb a bányászatban /1,5 %/, az épitőés épitőanyagiparban /összevontan: 0,4- %/, a könnyűiparban /0,3 %/ és az élelmiszeriparban /0,2 %/. Az előző éviektől eltérően, e mutatónál —a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően— nem a teljes termelési értékhez, hanem a termékértékesítés volumenéhez viszonyították a profilnak megfelelő kutatási-fejlesztési ráfordításokat. A két különösen kutatás-fejlesztés igényes iparág: a vegyi ipar és a gépipar érdekében került felhasználásra 1968-ban a K+F ráforditások teljes összegének több mint 50 %-a. Az I968. évi népgazdasági beruházásokból a megfigyelt kutató-fejlesztő helyek 1,5 %-kal részesedtek. Az állami költségvetésből fedezett K+F ráforditások az 1968. évi állami költségvetés kiadásainak teljes összegéből 1,16 %-ot képviseltek. Ha ugyanezen ráfordításokat csak az egészségügyi-szociális-kulturális kiadások összegéhez viszonyítjuk, akkor a részarány: 4,6 %. A műszaki fejlesztési alap 1968-ban felhasznált teljes összegéből 93 % került a megfigyelt kutató-fejlesztő helyeken felhasználásra. /Az előző évben ez az arány 53 % volt, a nagyobb arány itt most elsősorban a megfigyelési kör bővülésének a következménye./ AZ EREDMÉNY Az országban 1968-ban bejelentett hazai szolgálati és egyéni szabadalmak 50 %-a a megfigyelt kutató-fejlesztő helyeken született. ' A tudományos kutatások és a kisérleti fejlesztések eredményeiről a megfigyelt kutató-fejlesztő helyek dolgozói 1968-ban összesen 1? 203 tudományos publikációt /magyar és idegen nyelvű könyvet, szakfolyóiratcikket és egyéb közleményt/ jelentettek meg. 867