Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
1. szám - Szemle
vehetik, hogy adataikat szabad idejükben belyukasszák/; a programozók szolgálata, amely kidolgozza a programokat vagy a különleges szubrutinokat a közölt problémákra; a programkönyvtár, raktárában a mágnesszalagra vett szabványprogramokkal és néhány ezer már lefuttatott "klasszikus" programmal, valamint szótáruk és jellegzetességeik leírásával, az intézetben velük végrehajtott munkákra utalva; a számlázási szolgálat, amely nyilvántartja a felhasznált gépidőt és megterheli vele a vonatkozó szolgálatokat. A szellemi szolgáltatásoknak ez a valóságos vegyeskereskedése igen figyelemreméltóan osztja el a mesterséges értelmet és állítja a természetes értelem szolgálatába. A SZÁMÍTÓGÉPRE ORIENTÁLT GONDOLKODÁSMÓD Az a tény, hogy léteznek nagy adattömeget kiszámító és összefoglaló eszközök és hogy ezek olyan kényelmes eljárásokkal megközelíthetők, amelyek egyszerűsége néha vetekszik a papírlappal és ceruzával — számitógépre orientált gondolkodásmódot alakított ki, amely mellett a kutató feladata többé már nem annyira egy-egy probléma eldöntése, hanem olyan problémák együttesének kutatása egy adott területen, amelyek nagyszámú adat kombinálása utján, egy viszonylag egyszerű algoritmus segítségével megoldhatók, de amelyek együttes eredménye az emberi ész számára teljesen előre nem látható, mivel ez rendkívül sok adat feldolgozását követeli meg. A kutatóknak ez a számitógépre orientált beállítottsága a lehetőségek extrapolálásán alapul, és abból az elgondolásból fakad, hogy az esetlegesen felmerülő problémák valószínűleg megoldódnak a terület fokozatos felderítésével, ha a lehetségesből indulunk ki. Az alkotóképesség egészen uj tipusa ez, amely az analízissel szemben a szintézist részesiti előnyben. Ez a felfogás természetesen sematikus jellegű. Az elemi algoritmusok megszerkesztéséhez szükséges bizonyos szintű elemzés, a hangsúly azonban inkább a részelemzések eredményeinek globális szintézissé történő összesítésére tolódott el. Néhány példa: Ahhoz, hogy megértsük, mi az emberi hang, annak rögzítése, felszabdalása és elemekre bontása helyett, néhány egyszerű fogalomból kell kiindulni /tiszta frekvenciájú komponensek, amelyek köztudomásúan fontos szerepet játszanak ebben a problémában/; a komponenseket egy számítógépi utasítássorozattá egyesitik, majd ennek az utasítássorozatnak feltételeit fokozatosan módosítják, mig meg nem kapják az emberi hang legtökéletesebb szimulációját. Ha meg akarjuk érteni, hogy a Corti-féle szerveknek egy alapmembrán hulláma által mozgatott szőrszálai miképpen ingerlik a hallóideg rostjait, egy elemi modellt szerkesztünk számitógép rutin formájában és azt ezerrel beszorozzuk és 83