Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

5. szám - Bibliográfia

kai átalakulás és a termelés funkciójával, a technikai átalakulás mérésével, az arányok és az ipari K+F kiadások meghatározóival, ezen kiadások és a cég nagyságának, valamint a cég által kidolgozott jelentős találmányok kapcsolatával. Esettanulmány keretében megvizsgálja egy adott cég K+F állományával való gazdálkodás eredményeit, majd azt a kérdést, hogy a technikai felujitás hogyan áll összefüggésben a vállalat nagyságával, illetve hogyan függ a piac szerkezetétől. Részletesen tárgyalja az egy-egy találmány és annak gyakorlati alkalmazása között eltelt idő kérdését, valamint a felujitás, a beruházás és a cég fejlődése, gazdasági gyarapodása közötti kapcsolatot. Külön fejezetben foglalkozik a találmányok elterjedésével, ennek arányával a különböző iparágakban, majd azokkal a tényezőkkel, melyek egy-egy cégnek az uj technika iránt megnyilvánuló reagálási gyorsaságát meghatározzák. A műben bőséges adat- s táblázat anyag található. NIKOLAEV,A.B.: Ékonomicseszkie problemü naucsnüh iszszledovanij. Moszkva,1969.Znanie. 48 p. A tudományos kutatások gazdasági problémái. MT

A A tudomány fejlődése csak tökéletesebb szervezeti formában mehet végbe; a közgazdászok azonban megállapították, hogy a fejlettebb szervezeti keretek sem teszik hatékonyabbá a kutatásokat, ha a közgazdászok nem válaszolnak néhány alapvető elméleti kérdésre. A szovjet közgazdászok körében e tekintetben több irányzat különböztethető meg: Dobrov és Lahtyin a tudományt információk rendszerének tekintik és a fejlődést a tudományos információk mennyiségi mutatóinak kidolgozásában látják. Szominszkij a tudományos kutatást a társadalmi munka sajátos részének tekinti, és a munka szervezésében, a tartalékok racionális felhasználásában látja a fejlődést. Nyikolajev a tudományos kutatást műszakigazdasági és gazdasági viszonyok rendszerének tekinti. A szerző a kutatást vizsgálva a termelőmunka különböző formáiból indul ki; a kutatás is az anyagi termelés egyik sajátos formája, ahol bizonyos "árukat" hoznak létre; ilyenek például a találmány, vagy egy uj "know-how". Jellegzetességükhöz tartozik, hogy viszonylag függetlenek az anyagi termeléstől. A kutatók mai helyzetére —a munka interdiszciplináris, komplex volta miatt— a kollektivitás jellemző, igy a hatékonyság növelésében nagy szerepet játszik az intézet jó szervezete. A kutatómunka további sajátossága az eredmény kevésbé körvonalazott természete, ami nem jelentheti, hogy a tervezést ki kell iktatni, másrészt csakis valóban rugalmas normákat szabad csak megállapítani. A továbbiakban a szerző a kutatás eredményeinek gazdasági tulajdonságait elemzi, megállapítva sajátságos helyüket a gazdasági rendszerben. PARR,Albert: Peter Kapit.sa on life and science. New York-London, I968.The Macmillan - CollierMacmillan. 271 p. Peter Kapica az életről és a tudományról. MT

A A kötet bevezetőjében ismerteti P.L.Kapica életét és munkáját, majd négy természettudósról /Franklin, Lomonoszov, Rutherford, Langevin/ tartott előadásait közli. A két utóbbihoz személyes barátság fűzte; Ernest Rujherford-dal tizennégy évig dolgozott Cambridgeben, igy Írásai rendkívül sok értékes adatot nyújtanak a nagy angol fizikusra vonatkozólag. A második rész Kapica válogatott esszéit és beszédeit tartalmazza. A szovjet tudomány és technika helyzetét vizsgálva ezek egységének szükségességét hangsúlyozza, beszámol a SzUTA Fizikai Problémák Intézetének /Insztitut Fizicseszkih Problem im. Sz.I.Vavilova/ megalapításáról, feladatáról, személyzeti bázisának kialakításáról. Kapica a tudományos munka szervezésének kérdésével foglalkozva, a komplex tudományos és technikai feladatok megoldását csak erre a célra létrehozott egységes, független intézményekben találja biztosítottnak. Ezekben a legkülönbözőbb tudományos területek szakemberei, mérnökei és tudósai dolgoznak valamely komplex probléma kivitelezése érdekében. A tudo816