Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
1. szám - Szemle
Az országos koordináció hiánya miatt sok volt az indokolatlanul párhuzamos , illetve a kevésbé fontos feladatok megoldására irányuló kutatás. Sok esetben csak a kutatómunka befejezése után derült ki, hogy —bár ez többnyire előre látható volt— hiányoznak az adott kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásához szükséges műszaki-gazdasági feltételek. Az országban kutatási célokra rendelkezésre álló, viszonylag tekintélyes szellemi erők és anyagi eszközök elosztását a minisztériumi irányitó szintnél magasabb országos szinten lényegében tervszerütlenség, spontaneitás jellemezte. Az erők és az eszközök túlságosan elaprózódtak, a kutatómunka hatékonysága általában alacsonyfoku volt. Ilyen körülmények között szükségszerűen került napirendre az országos kutatásirány itási rendszer hatásfokának megjavitása, melyhez legfőbb emelőnek az uj kutatástervezési rendszer kidolgozását és bevezetését tekintették. Az ezzel kapcsolatos intézkedések arra az elvre épültek, hogy a korábbi kutatástervezés fogyatékosságainak kiküszöbölése érdekében fokozni kell a kutatásirányitás centralizálását mind az irányitás szervezete, mind a kutatástervezés vonatkozásában. AZ OTTKT SZÜLETÉSE Az uj kutatástervezési rendszer modelljének kidolgozása már a második hároméves terv időszakában /1958-1960/ megkezdődött. E munkában jelentős feladatokat kapott a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tervhivatal /MTA, illetve ОТ/: közös feladatuk volt az uj kutatástervezési rendszer alapelveinek és módszertanának kimunkálása. Ezen túlmenően, az MTA-nak kellett kidolgoznia a tudományok belső fejlődéséből fakadó legfontosabb kutatási igényeket, az ОТ viszont azt vizsgálta, hogy a gyakorlat oldaláról milyen legfontosabb kutatási igények jelentkeznek. Az országos kutatási terv kidolgozásának irányitását később az 1957-ben alakult Tudományos és Felsőoktatási Tanács /TFT/ vette át. A TFT ebben a vonatkozásban —mint a kormány tanácsadó szerve— lényegében országos koordinálási és ellenőrzési feladatokat kapott azzal, hogy mindez nem csorbithatja az érdekelt miniszterek felelősségét és jogait. Az OTTKT készitését előiró első kormányhatározat 1959-ben jelent meg. Ez és más kormányhatározatok megszabták az OTTKT fő célját, elkészítésének irányelveit, menetrendjét és szervezeteit. Mivel az OTTKT kidolgozása áthúzódott a második ötéves terv időszakára /1961-1965/, csak 1962-ben kerülhetett sor az uj kutatástervezési rendszert jóváhagyó és bevezetését elrendelő kormányhatározat kiadására. 8
