Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

nak átlaga a fekete doboz képletében a fehér doboz koefficiense lesz, azaz az összes vele azonos koefficiensü fehér dobozok summája. Ezt látszólag lehetetlen elérni, minthogy ez azt jelentené, hogy a rendszert a sörét—zaj inputok teljes statisztikai tartományában meg kell vizsgálni. Egy fontos véletlen azonban lehetővé teszi, hogy ezt a nehézséget megkerüljük. A matematikai fizikának van egy elmélete, mely lehetővé teszi, hogy az eloszlás-átlagokat némely esetben idő-átlagokkal helyettesítsük, ha nem is mindig, de egy sor olyan esetben, amelynek valószínűsége 1. A sörét-zaj esetében bebizonyítható, hogy az megfelel az elmélet követelményeinek. A lehetséges sörét-zajok átlagát tehát, amelynek segítségével a fekete doboz képletében a fehér doboz koefficiensét kívántuk megkapni, idő-átlaggal helyettesíthetjük, és 1 valószínűséggel megkapjuk a koefficiens értékét. Ehhez azonban meg kell állapítani egy potenciál időátlagát. Szerencsére ismerünk egy ilyen időátlagok megállapítására alkalmas készüléket; ez csak ellenállásokból, kondenzátorokból és potenciométerekből áll. Rendszerünk tehát egyaránt alkalmas gépek analízisére és szintézisére. Ha gépek analizisére használjuk, majd ugyanazt a készüléket az analizált gép szintézisére, megkapjuk a gép operativ mását. Első pillantásra ugy tűnik, hogy az emberi beavatkozás. Könnyű azonban megoldani, sokkal könnyebb, mint analizálni és szintetizálni, hogy az analízis során kapott értékek ne skálán legyenek leolvashatók, hanem egy sor potenciométer beállításában jelentkezzenek. Ezzel ugyanis egy fekete dobozt állitunk elő, melyet nem ismerünk, de amely magától működik, s működését átszármaztatja az összetett fehér dobozra, mely már eredetileg is bármiféle működési sablon átvételére alkalmas volt. Ez nagyon közel állaz élő anyag alapvető reprodukciós folyamatához , hisz ott is egy sokféle formát —molekulastrukturát— felölteni képes anyag volt kénytelen valami sajátos formát ölteni egy már meglevő strukture —molekula— jelenlétének hatására. Elhangozhat ezzel szemben az az ellenvetés, hogy az élő és élettelen szervezet összehasonlítása óhatatlanul felületes: a biológiai multiplikáció folyamata ismert, és semmi köze az előbb vázolt, a gépek önreprodukcióját ábrázoló folyamathoz. A gépek vasból, vörösrézből készülnek, s szerkezeti anyagaik finomstrukturájának semmi köze az egyes alkatrészek funkciójához. Az élő anyag viszont legkisebb, még önmagára jellemző anyagi részecskéjéig, a molekuláig lemenően eleven. Az élő anyag reprodukciója pontosan meghatározható sablont követ, ebben a nukleinsavak szabják meg az aminosav-lánc mintáját, a lánc két, egymást kiegészítő spirálisból áll, s mikor e két spirál egymástól elválik, mindkettő magához köti az eredeti lánc kettős spirálisának helyreállításához szükséges molekulamaradványokat. Természetes, hogy az élő anyag reprodukciós folyamata részleteiben eltér a gépek önreprodukciójának fentebb ismertetett módjától. Mint Gabor munkája igazolja, 54