Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
1. szám - Szemle
szobrát, az immár reálisabb értelemben is szerelmese képévé vált. Most már nem csupán képe, hanem működő — operativ— mása volt Galateának. Egy kopirpad elő tudja állítani egy puskatusmodell másolatát, s az alkalmazható is puskatusként, de ez csupán annak köszönhető, hogy a puskatus funkciója nagyon egyszerű. Egy elektromos áramkör már viszonylag bonyolult funkciót láthat el, és mása, melyet egy nyomdagép állit elő fémtinta alkalmazásával, szintén el tudja látni ugyanazt a funkciót, amit az eredeti áramkör. Ezek a nyomtatott áramkörök meglehetősen divatossá váltak a modern elektronikai iparban. A képmáson kivül tehát létezik működő — operativ— másolat is. Ezek az operativ másolatok külsőleg is hasonlíthatnak az eredetire, de ez nem feltétlenül szükséges. Akár hasonlítanak rá külsőleg, akár nem, el tudják látni az eredeti funkcióját, s ez mélyebb hasonlatosságot jelent. A gépek esetleges reprodukciójának kérdését tehát az operativ hasonlóság szemszögéből vizsgáljuk. De mi az hogy gép? Tekinthetjük ősmozgatónak, elsődleges energiaforrásnak. E könyv azonban nem ebből a szempontból indul ki. Gép az a szerkezet, amely valamely bemenő információt kimenő információvá alakit át. Az információ ebből a szempontból olyan mennyiségek sora, amelyek egy információn belül jelet képeznek. E mennyiségek lehetnek elektromos áram vagy potenciálmennyiségek, de nem szorítkoznak csupán ezekre, lehetnek egészen más jellegűek is. Sőt, az alkotó jelek időbeli megoszlása is lehet folytonos vagy diszkrét. A gép bizonyos számú bemenő információt bizonyos számú kimenő információvá alakit át, s valamely adott pillanatban a kimenő információ az adott pillanatig belépett információktól függ. Mindez a mérnökökben esetleg azt a benyomást kelti, hogy a probléma olyasmi, amit ők már régóta ismernek: az elektromos áramkörnek, az áramkör impedanciájának vagy admittanciájának, feszültségviszonyának klasszikus problémája. Ez azonban nincs teljesen igy: az impedancia, az admittancia és a feszültségviszony olyan fogalmak, amelyek csak lineáris áramkörök esetében pontosan alkalmazhatók: azaz olyan áramköröknél, amelyeknél az adott időben betáplált input-többlet és az adott idő output-többlete azonos. Igy van ez magukban álló ellenállások és indukciós tekercsek esetében, és olyan áramköröknél, amelyek csak ilyen, Kirchoff törvényei szerint kapcsolt elemekből állnak. Ezek esetében az áramkör kipróbálására trigonometrikus oszcillációju input potenciált alkalmazhatunk, melynek frekvenciája változtatható, fázisa és amplitúdója meghatározható. Az output ez esetben azonos frekvenciájú rezgés, s ennek amplitúdóját és fázisát az inputéval összehasonlítva az áramkört, vagyis a transzduktort teljes egészében jellemezhetjük. Ha azonban egy áramkör nem lineáris, ha például egyenirányítókat és feszültségszabályozókat tartalmaz, a trigonometrikus input nem lesz megfelelő teszt-input. Ez esetben ugyanis a trigonometrikus input általában nem eredményez trigonometrikus outputot. A szó szoros értelmében lineáris áramkör nem is létezik, csak a linearitást többé-kevésbé megközelítő áramkör. 51