Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

2. szám - Bibliográfia

nem ujak, de kiindulópontnak szolgálhatnak egy termékeny vitához,

s ezen keresztül talán a megoldáshoz is. Két tipusu kutatást különböztet meg: a szabad kutatást, melynek célja az ismeretek bővítése és az ipari kutatást,amely ezzel szemben gyakorlatban alkalmazható eredményeket nyújt, tehát aktivan hozzájárul az életkörülmények javításához. A szerző az olvasót az általánostól, szükülő körökön keresztül az egészen sajátos olasz problémákhoz vezeti. A Kutatás filozófiája cimü részben vázolja a kutatás szükségességét, helyét a gazdasági rendszerben, nemzeti sajátosságait, az ipari kutatás céljait és fázisait.A Kutatáspolitika cimü fejezetben ismerteti az ésszerű, az ország sajátosságait figyelembevevő kutatási programot. Gyakorlati szempontból optimálisak voltak a kutatási ráforditások, ma azonban a konkurrencia miatt már nem elegendők. A kutatások állami támogatása kapitalista országokban bonyolultabb kérdés, mint a szocialista országokban, mert két kérdésre kell válaszolni: "hogyan?" és "ki?", Dinelli véleménye szerint növelni kellene a magánszektor hozzájárulását, de hatékony javulás az ipari kutatásban csak az állami alapokból történő finanszírozással érhető el. Az ipari kutatás helyéről szólva a szerző az egyetemen kivül végzett munka mellett tör lándzsát /állami, ipari, speciális és nem haszonra dolgozó — "nonprofit institutions" intézetek/. A kutatás hatékonyságát több olyan tényező befolyásolja, amely nem függ közvetlenül a kutatómunkát végző személyektől, ilyen például az érdekeltség megteremtése, a kutatás tárgyának megválasztása, a végrehajtáshoz szükséges eszközök nagysága és felhasználása, a kutatás irányítása. A kötet második fele mindezen problémák olasz vonatkozásait vizsgálja: a kutatás helyét, a K+F ráfordításokat, a kutatás különböző tipusait, finanszírozásuk formáit /legnagyobb támogatást az ipar кар/, a kutatási ügyekkel foglalkozó szerveket. Összegezve: az ipari kutatáspolitika az olasz állam általános politikáját tükrözi és célja a gazdasági gyarapodás elősegítése. Végül a szerző összegezi az ipari kutatásra váró feladatokat és a sajátos problémák megoldását, amely 1015 év múlva megteremtené Olaszországban az optimális kutatási légkört és besorolná az országot a legfejlettebb ipari hatalmak közé. EDSALL.Marion C.: France. Guernsey, I968. Hodgson. 233 p. /Guide to world science. 3.vol./ A tudomány helyzete FranciaországWATSON,John: The Scandinavian countries. Guernsey, 1968.Hodgson. 193 p. /Guide to world science. 6. vol./ A tudomány helyzete a skandináv államokban. MTA A hasznos összefoglalásokat és adatokat szolgáltató sorozatnak Franciaországgal foglalkozó kötete a francia tudományos élet egyes szektorainak és intézményeinek felsorolásszerü ismertetése helyett nagyobb problémakörök, tudományterületek tárgyalását adja tanulmány formájában; az adatszerüségek, egyes intézetek természetesen ebből a kötetből sem hiányoznak. Láthatólag azonban az összefüggések feltárása, a tendenciák ismertetése, a lényeges jegyeket tartalmazó összkép kialakítása volt a szerző célja. Az első rövidre fogott fejezet a francia tudományos élet történetét ismerteti 1958-ig. Az 1958 novemberében közzétett 58-1144.sz. rendelet, majd ennek 1960-as és 1961-es kiegészítései ugyanis fordulatot jelentettek a tudományos kutatás szervezésében és a jelenlegi szervezet nagyrészt ezeken a rendeleteken alapul. A tudományos és kutatási struktura átfogó ismertetését az állami tudományirányitó szervek bemutatása követi, létszám és költségvetési adatokkal együtt. Két terjedelmes fejezet foglalkozik az 1966-1970-es ötéves tervvel, ismertetve az egyes tudományterületek szerepét, képviseletét és a terv költségvetését. A vállalati, túlnyomóan alkalmazott kutatást és az ipari kutatási szervezetek tárgyalása után a kutatást szolgáló dokumentációs, információs és találmányügyi intézmények bemutatása következik. Az utolsó fejezet Franciaország nemzetközi tudományos kapcsolataival foglalkozik. A kötetet betűrendes testületi mutató és címjegyzék zárja. A skandináv országoknak szentelt kötet egy-egy fejezetében foglalkozik az egyes országokkal /Dánia, 389