Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

figyelmüket. E hat problémacsoport —egy-egy adott ország viszonylatában— a következő: 1. Mekkora tudományos potenciállal rendelkezik ma valamely ország, s mekkorára lesz szükség egy bizonyos x évben? Ez más szóval a nemzeti kutatási erőforrások optimális nagyságának, valamint fejlesztési arányának, illetve annak a versenyképesség és együttműködés szempontjából nemzetközi szinten történő vizsgálatát jelenti. 2. Milyen a kutatási potenciál jelenlegi megoszlása és milyen lesz a jövőben? Ez számos problémát vet fel: fel kell mérni mindazokat a változásokat, amelyek a nemzetközi kutatás változásaival kapcsolatban a nemzetközi tudománypolitikában bekövetkeznek, értékelni kell a jelenlegi és előadódható prioritásokat és az anyagi eszközök szétosztását az egymással versengő igénylők között. 3. Milyen az ország tudományos szintje a világszinvonalhoz képest, s hol kell a nivót emelni? 4. Mennyire "hasznos" a tudomány; milyen mértékben tudja kielégiteni a változó társadalmi igényeket, s milyen társadalmi eszközökkel biztositható az összhang? Van-e olyan eljárás, melynek segitségével felismerik és felhasználják a hazai és külföldi ujitásokat? 5. Kialakitottak-e olyan mutatórendszert, melynek segitségével figyelemmel kisérhető a kutatási projektumok jelenlegi állása és változása, a kutatás "termelékenysége", a nemzeti kutatási potenciál és a tudomány társadalmi hatékonyságának változásai, tehát olyan rendszer, amely lehetővé teszi mind a hazai, mind a nemzetközi összehasonlítást? Fontos követelmény, hogy ezek a mutatók összevethetők legyenek más nemzeti "alrendszerek" /gazdasági, oktatási, egészségügyi rendszerek/ mutatóival. 6. Vannak-e megfelelő tájékoztató központok, amelyek egyrészt adatokat gyűjtenek és szolgáltatnak, másrészt mutatószámokat dolgoznak ki? Ezek a központok elméleteket és terveket is kidolgoznak a tudományos rendszer egységeivel, elemeivel, alrendszereivel és azoknak más rendszerekhez való viszonyával kapcsolatban, s mindezekről tájékoztatást is adnak. A fentiekben összegezett és a nemzetközi tudománypolitikai élet érdeklődése középpontjában álló tevékenységek következtében mind általánosabbá váló igény jelentkezett a tudomány modelljének megalkotására. Ennek az igénynek megjelenése tulajdonképpen azt tükrözi, hogy az egyes fejlett országokban körülbelül egyidőben törekednek a tudománypolitika ujabb szakaszának bizonyos társadalmi igények alapján történő meghatározására. Ismeretes, hogy a tudománypolitikai szervezetek, mint a társadalmi szervezetek és funkciók egyik formája, több országban szinte egyidőben fejlődtek ki a negyvenes évek vége és a hatvanas évek eleje között. Ez részben a tudomány gyors fejlődésével, részben kétirányú társadalmi kölcsönhatása következtében fellépő társadalmi erők befolyásával magyarázható. Az utóbbi években a szakirodalomban sürün ismertették az országos szintű központi kutatási és fejlesztési szervekben kicsúcsosodó 29