Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

A kutatástervező szervek az OTTKT segítségével a kutatástervezés súlypontját az éves tervezésről a hosszutávu és a középtávú tervezésre kívánták áttenni. Az éves rendszerű finanszírozás miatt azonban a súlypont e szándékok ellenére mégis az éves tervezésen maradt. A tematikai tervezésben —a koncentrálás érdekében— a kiemelés elve érvényesült, de a kutatóhelyek többségénél továbbra is változatlanul a kutatóhely egészének —lényegében a tervezett kutatási tematikától független— finanszírozása érvényesült. A tematikai tervezéssel összhangban álló feladat-finanszirozás alkalmazására általában nem került sor. A kutatások finanszírozása arra az elvre épült, hogy a kutatásokhoz szükséges pénzeszközök és alapok elsődlegesen a kutatóhelyeket irányitó szervek kezében összpontosuljanak, s e szervek osszák el e pénzeszközöket és alapokat kutatóhelyeik között. Ha a felhasználók rendelkeztek is a számukra fontos kutatások elvégeztetésére megfelelő pénzeszközökkel, ezekből lényegében csak tárcán belüli kutatásokat finanszírozhattak, más tárcához tartozó kutatóhelyek kutatásait nem. Emiatt a felhasználók nem gyakorolhattak közgazdasági befolyásoló eszközökkel hatást a kutatómunkafolyamatok volumenének és struktúrájának alakulására. De a kutatóhelyek sem voltak gazdaságilag érdekeltek a felhasználók igényeinek figyelembevételére és azok kielégítésére. A kutatásfinanszírozás adott rendjében a kutatási eredmények kidolgozói és felhasználói között többnyire csak nemgazdasági jellegű kapcsolatok léteztek, s ezek is csak többszörös áttételeken keresztül. A kutatóhelyek egymásközötti kapcsolatai is csak szubjektív személyi kapcsolatokon alapultak, és semmiféle gazdasági ösztönzés sem érvényesült kooperációs kapcsolataik kifejlesztésére és bővítésére. A kutatások finanszírozásának akkori rendjében tulajdonképpen csak tárcaszinten volt lehetőség tervszerű kutatásfinanszírozásra, országos szinten —többszöri próbálkozás ellenére— nem sikerült az évente kidolgozott finanszírozási tervek megvalósulását elérni. Ebben közrejátszott az is, hogy az érdekelt tárcák számára eleve nem is volt kötelező a számukra kialakított tervszámok betartása. Emellett a kutatások finanszírozási forrásai közül például a műszaki fejlesztési alap nagyon is "változékonynak" bizonyult, s az alapból eszközölt tényleges kutatási célú felhasználások bizony sokszor nagyon is eltértek az előre kialakított megfelelő tervszámoktól, ugyanakkor a kutatóhelyek pénzeszközeiket ingy enesen kapták felügyeleti szerveiktől, s emiatt állandó nyomást gyakoroltak felügyeleti szerveikre ellátmányaik növeléséért. Kezdeti lépések ellenére nem valósult meg a kellő összhang a kutatások tematikai és gazdasági tervezése között sem. Különben is az a szemlélet uralkodott, hogy bárhogyan is alakuljanak a kutatómunka gazdasági lehetőségei, a tematikai tervek 26