Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

Ъ/ a TFT tagjai —akik között szerepeltek az érdekelt miniszterek, egyetemi rektorok, stb. is— a kollektiven hozott határozatokat a maguk területén saját hatáskörükben érvényesithették /ezek lényegében kötelező erővel nem biré ajánlások voltak/; с/ a TFT által előkészitett szabályok az arra illetékes —jogosítványokkal rendelkező— országos hatáskörű szerv utasításaként jelentek meg /például az Országos Tervhivatal elnökének utasításaként az ötéves minisztériumi kutatási tervek elkészítéséről, az éves kutatóhelyi tervkészítésről és az évenkénti kutatási beszámolás rendjéről szóló szabályok, előirások; a Pénzügyminisztérium utasításaként szabályozták a Tudományos Kutatások Fejlesztési Alapja képzésének, felhasználásának és beszámolásának rendjét, stb./. A TFT-nek egy csekély létszámú titkárságon kivül külön végrehajtó apparátusa nem volt, és kutatóhelyekkel sem rendelkezett. Gyakorlatilag viszont mintegy főfelügyeleti jogokat gyakorolt az OTTKT keretében folyó kutatások összehangolására főfeladatonként létrehozott úgynevezett koordináló bizottságok felett. E koordináló bizottságok feladatait, hatáskörét és szervezetét a TFT 4/1962. számú határozatával szabályozta. A bizottságok elnökét, titkárát és tagjait —a TFT elnökével egyetértésben— a főfeladatért felelős irányitó szerv vezetője nevezte ki. A bizottságok működésűkről évente legalább egyszer beszámoltak a TFT-nek. Az érdekelt minisztereknek a TFT-vel egyetértésben kellett kijelölniük az OTTKT főfeladatainak, illetve feladatainak keretein belül azokat a kutatási témacsoportokat, amelyeken az érintett tudományos kutatóintézményeknek a második ötéves terv időszakában dolgozniuk kellett. E témacsoportok keretében művelendő kutatási témák kijelölése már az érdekelt miniszterek kizárólagos hatáskörébe tartozott. A minisztériumoknál és az országos hatáskörű szerveknél általában a kutatásokat irányitó szerv volt a kutatástervezés felelőse is. Egy-két minisztérium —az OTTKT-vel kapcsolatos feladatainak ellátására— speciális szerveket /például koordinációs irodát, tudományos tanácsot, stb./ hozott létre; mások tudományos osztályokat szerveztek vagy a meglevő kutatásirányitó apparátust bővitették. A kutatóhelyeken a korábbinál sokkal nagyobb mértékben vonták be a kutatástervezésbe magukat a tudományos kutatókat. AZ OTTKT METODIKAI ALAPJAI Az OTTKT bevezetése számos uj elemmel gazdagitotta a hazai kutatástervezés módszertanát. Jelentősebb u j elem volt például: 1. A hosszabb távú kutatási terv hierarchikus lebontása rövidebb időszakokra. Az OTTKT rendszerében legnagyobb át-