Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
1. szám - Szemle
A KIALAKULT UJ KUTATÁSTERVEZÉS I RENDSZER FŐ VONÁSAI A TERVEZÉS HATÓKÖRE A kialakult uj kutatástervezési rendszerben az országosan egységes kutatástervezés kötelezettsége kiterjedt: a/ az irányitó szervek közül mindazokra a minisztériumokra, illetve országos hatáskörű szervekre, amelyeket a kormány valamely főfeladatként felelősnek jelölt meg, továbbá azokra, amelyeknek felügyelete alatt kutató /fejlesztő/ intézetek működtek /összesen 10 minisztérium és 8 országos hatáskörű szerv/; Ъ/ a kutatóheyek közül: a főhivatású kutató /fejlesztő/ intézetekre; a tudományos kutatással is foglalkozó egyetemi /főiskolai/ tanszékekre, illetve klinikákra; mindazon egyéb intézményekre /vállalatokra, gazdaságokra, muzeumokra, levéltárakra stb./, amelyek közreműködtek az OTTKT egyes feladatainak megoldásában /összesen mintegy 900 kutatóhely, az országos kutatási kapacitásnak mintegy 80 %-a/. Az ujrendszerü kutatási tervkészítésre kötelezettek /irányitó szervek és kutatóhelyek/ kutatási terveiket két fő részre tagolva készitették: 1. az OTTKT keretében végzett kutatások; 2. távlati terven kiviili, úgynevezett egyéb kutatások. Az előirások szerint tehát az OTTKT keretében végzett kutatások évente az országos kutatási kapacitásnak maximálisan 75-80 %-át ölelhették fel, a fennmaradó 20-25 %-ot fenn kellett tartani a távlati terven kivüli, úgynevezett egyéb kutatások számára. Az utóbbiakra nem voltak szigorú tervezési előirások, főként azért nem, hogy a kapacitás egy részét menetközben könnyebben átállíthassák a felmerülő ujabb, előre nem tervezhető kutatási igények kielégítésére. A TERVEZÉS JELLEGE A kialakult uj kutatástervezés sajátos jellegét Erdey-Gruz Tibor akadémikus 1962-ben a következőképpen fogalmazta meg: "A kutatási tervek, a dolog természete szerint, lényegesen különböznek a termelési tervektől. Ez utóbbiak ismert eljárások gyakorlati alkalmazásán alapulván, előírják, hogy mit, milyen minőségben, mennyit és milyen gazdasági feltételek között kell termelni. A kutatási tervek viszont nem szabhatják meg, hogy mit kell felfedezni, mert a tudományos munka lényege az, hogy a még ismeretlent kutatja. Nem lehet tehát előre tudni, hogy mit fog felfedezni a kutató, és mennyi idő alatt fog valami ujat alkotni. Az összes körülmény mérlegelésével csak azt lehet kitűzni, hogy milyen 11
