Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

Sok kisérlet igazolta ennek a képletnek az érvényességét. Első pillanatban meglepő az álproblémák nagy száma; de nyilvánvaló, hogy a csoportokban a gyengébb képességek és a kisebb hozzájárulások is hasznosak a végleges megoldáshoz. Többnyire nem lehet a p., és К értékét egyszerűen meghatározni. A kisérletek 1 J£ során azonban átlagértékeket lehet megállapítani. Bennünket azon szervezeti kapcsolatok kérdése érdekel elsősorban, amelyből a csoport előnye származik. A vázolt modellek egyik feltételezése, hogy a részproblémák egyéni megoldási kisérletei egymástól függetlenek, vagy legalább is a csoporthoz tartozás nem csökkenti az egyéni megoldások valószínűségét. Azonos eredményt érnének el, ha a csoport tagjai egymástól függetlenül próbálnák a problémát megoldani, és mindegyikük illetékes lenne annak eldöntésére, megtalálta-e egy meghatározott részprobléma megoldását vagy sem. Ha megtalálta a megoldást, azt minél előbb közölnie kell a többi résztvevővel, ami vagy a hierarchikus hálózaton át vagy közveti énül történhet. Ha azonban az egyén /A^/ nem tudja önállóan eldönteni, hogy részleteredményének mi az értéke, akkor a csoport jobb Ítélőképességét kell igénybe venni. Valamely kollektíva Ítélőképességének felmérésre az előbbihez hasonló modell állitható fel. Ha az elbírálást és döntést egy előljáró szakértőre biznák —akár a csoport legkiválóbb szakértőjére —, ez mégsem lenne gazdaságos, mert az egész csoport helyes döntésének mégis nagyobb a valószínűsége. A közlési rendszert ugy kell megszervezni, hogy minden tag értesüljön a közbeeső megoldásokról. Ezt ismét csak közös találkozás utján lehet gazdaságosan elérni. Az optimális csoportlétszám a következők szerint állapitható meg: На V jelenti a megoldás értékét, С ennek költségeit,és ha p

r a kollektive eredményességének valószínűsége, a csoportos tevékenység várható értéke igy alakul: E /V / = /V - С/ , p -C./1-р/ V = nettó érték n r *r n Ezt a funkciót általában maximálni kell г, к és p.,-ra. С értéke: С = С . г С = egy szakértő költségei /általában képességeitől függnek/ A legegyszerűbb osztatlan probléma esetén és minden résztvevő egyenlő siker-esélye esetén es p = 1 - /1 - р/

Г E /V

n/ = V - С . r - V . /1 - р/

Г dE /V / _2 = O-bol következik: dr Г . f*at Inc - In /ln/l/Cl-р// - 1 nV 0Pt In /1-р/ 971