Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉRTÉKELÉSE Az itt szereplő szavak igen komplikált tartalmat rejtenek, s ezek leírására még nincsen meg a megfelelő terminológia. Az ebből adódó nehézségek megvilágítására csak a kutatási- és fejlesztési tevékenység értékel ésének problemati­káját mutatják be. Azok a kritériumok, amelyek alapján egy kutató- vagy fejlesztő kollektiva tevékenységét értékelik, elsősorban az eredményre vonatkoznak. Az eredményt azonban arányba kell hozni a felhasználással; ezenkívül a feladat megoldása nem az egyetlen eredmény. Valamely projektum végrehajtását a következő szempontok szerint kell megítélni: a/ Az eredmény értéke a feladat kitűzésénél kialakított várakozá­sokhoz viszonyítva. Mennyire biztos az eredmény? Milyen távol van az ide­ális vagy várt eredménytől? Mennyi ujitást tartalmaz? Ipari jellegű fej­lesztés esetén ki kell értékelni az eredmény piaci értékét is, valamint az eredmény kihatását a cég távolabbi jövőbeni helyzetére. Ъ/ A megoldás közvetlen költségei: bérek, fizetések, közlekedési- és ügyviteli kiadások, tőkekamatok és törlesztés a berende­zések után. с/ A megoldásig szükséges idő, mert valamely megoldás értéke sokszor a megoldás megvalósításának időpontjától függ. Az idő mindig költségté­nyező, bár ezek a kiadások nem fejezhetők ki közvetlen kiadások formájá­ban. d/ A résztvevők megnövekedett szakmai tudásából és gya­korlati készségéből eredő nyereségek. Mit tanultak? Vagy "elkopott" a személyi kapacitás a megvalósítás során? Itt számításba jönnek a szociá­lis vagy pszichikai körülményekben bekövetkezett veszteségek vagy nyere­ségek is. e/A lehetőségek elmulasztásából eredő költ­ségek. Mekkora az a veszteség, amely abból adódik, hogy ennek a tervnek megválasztása folytán nem foglalkozhattak más tervekkel? Noha e veszte­ségek különösen súlyosan esnek latba, a kutatási és fejlesztési tevékeny­ségeknél —amelyekre jellemző, hogy az eredmények később jelentkeznek— meg kell kísérelni ezt a becslést. f/A melléktermékek értéke, azaz mindazon eredmé­nyeké, amelyeket az eredeti feladat nem tűzött ki célul, és amelyeket a munka folyamán mellékesen nyertek. Minden egyes fenti tételnek megvannak a maga becslési nehézségei. Bár az értékbecslési elmélet az utóbbi években sok kiindulópontot teremtett, még ma sincse­nek olyan módszerek, amelyekkel a különböző értékek közös nevezőre hozhatók. Ideális 961

Next

/
Oldalképek
Tartalom