Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉRTÉKELÉSE Az itt szereplő szavak igen komplikált tartalmat rejtenek, s ezek leírására még nincsen meg a megfelelő terminológia. Az ebből adódó nehézségek megvilágítására csak a kutatási- és fejlesztési tevékenység értékel ésének problematikáját mutatják be. Azok a kritériumok, amelyek alapján egy kutató- vagy fejlesztő kollektiva tevékenységét értékelik, elsősorban az eredményre vonatkoznak. Az eredményt azonban arányba kell hozni a felhasználással; ezenkívül a feladat megoldása nem az egyetlen eredmény. Valamely projektum végrehajtását a következő szempontok szerint kell megítélni: a/ Az eredmény értéke a feladat kitűzésénél kialakított várakozásokhoz viszonyítva. Mennyire biztos az eredmény? Milyen távol van az ideális vagy várt eredménytől? Mennyi ujitást tartalmaz? Ipari jellegű fejlesztés esetén ki kell értékelni az eredmény piaci értékét is, valamint az eredmény kihatását a cég távolabbi jövőbeni helyzetére. Ъ/ A megoldás közvetlen költségei: bérek, fizetések, közlekedési- és ügyviteli kiadások, tőkekamatok és törlesztés a berendezések után. с/ A megoldásig szükséges idő, mert valamely megoldás értéke sokszor a megoldás megvalósításának időpontjától függ. Az idő mindig költségtényező, bár ezek a kiadások nem fejezhetők ki közvetlen kiadások formájában. d/ A résztvevők megnövekedett szakmai tudásából és gyakorlati készségéből eredő nyereségek. Mit tanultak? Vagy "elkopott" a személyi kapacitás a megvalósítás során? Itt számításba jönnek a szociális vagy pszichikai körülményekben bekövetkezett veszteségek vagy nyereségek is. e/A lehetőségek elmulasztásából eredő költségek. Mekkora az a veszteség, amely abból adódik, hogy ennek a tervnek megválasztása folytán nem foglalkozhattak más tervekkel? Noha e veszteségek különösen súlyosan esnek latba, a kutatási és fejlesztési tevékenységeknél —amelyekre jellemző, hogy az eredmények később jelentkeznek— meg kell kísérelni ezt a becslést. f/A melléktermékek értéke, azaz mindazon eredményeké, amelyeket az eredeti feladat nem tűzött ki célul, és amelyeket a munka folyamán mellékesen nyertek. Minden egyes fenti tételnek megvannak a maga becslési nehézségei. Bár az értékbecslési elmélet az utóbbi években sok kiindulópontot teremtett, még ma sincsenek olyan módszerek, amelyekkel a különböző értékek közös nevezőre hozhatók. Ideális 961