Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

Kongresszus Tudományos és Asztronautikai Bizottságának Tudományos Kutatási és Fejlesztési Albizottsága, az albizottság elnökéről elnevezett Daddario-bizottság beható vizsgálata előzte meg, s hogy a vizsgálat végeredménye, az Alapítvány funkciójának megváltoztatására, kiterjesztésére tett javaslata, sőt, már az Alapitvány 1966 évi működésének súlypont-eltolódása is a Kongresszus tudománypolitikai állásfoglalásának gyökeres változásáról tanúskodik.^ De a változás jelentőségének mélyebb megértése érdekében tekintsünk végig röviden at Alapitvány múltján. Születését annak köszönheti, hogy a tudomány a második világháborúban bebizonyította korszakos jelentőségét. Roosevelt volt az, aki 1944-ben felszólította az akkori Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatal vezetőjét, Vannevar Busht, hogy tegyen javaslatot a tudományos tevékenység háború utáni szervezetére. Az NSF ebből a javaslatból született, de születésére hat évig kellett várni. A bizalmatlan Kongresszus "veszedelmesen radikális", "szocialista" tendenciákat vélt felfedezni az NSF gondolatában, attól félt, hogy az NSF uralkodó helyzetbe kerül a felsőoktatási intézetekkel szemben, s az Alapitvány első költségvetési kérelmét 1950-ben teljesen elutasította, pedig igazán szerény kérelemről, mindössze 475 000 dollárról volt szó. Az NSF végül csak a Szenátus állásfoglalásának köszönhette, hogy a kért összeg felét megkapta. Ez a költségvetési viták során érvényesülő bizalmatlanság végigkísérte az NSF első éveit: költségvetése csak 1957-ben, a szputnyik évében szökött fel meredeken. Hogy ez az ugrás mit jelent, azt a kezdő és a jelenlegi költségvetés egymáshoz viszonyított aránya, kétezerszeres növekedése jelzi. Az NSF működésének második szakaszát a passzivitás jellemzi. Szervezete eleve kizárja azt a veszélyt, amitől a Kongresszus kezdetben tartott; bár az alapjául szolgáló elgondolás valóban radikális volt /amerikai viszonyok közt/, s az Alapitvány működésének hatása az amerikai tudományos élet egészére kisugárzott, hiszen az országban folyó tudományos kutatás és fejlesztésnek mintegy 12 %-át, az alapkutatások mintegy 8 %-át, s az egyetemi alapkutatás 12 %-át finanszírozza, kezdeményező szerepet nem játszott: tevékenysége kimerült egyes országos kutatási programok fedezetének, néhány országos tudományos intézmény működési feltételeinek biztosításában, s a fedezetért az NSF-hez folyamodó tudósok, intézmények kutatási terveinek elbírálásában. Truman elnök, az NSF alapításának időpontjában még arra számitott, hogy az valamiféle tudomány-koordináló szerepet is betölt majd, s legalábbis a szövetségi költségvetésből fedezett alapkutatások koordinációját elvégzi. Az Alapitvány azonban óvakodott ellátni ezt a feladatot, s amikor ezért megbirálták, igazgatója, Alan Waterman, kereken kijelentette: "Nem hiszem, hogy helyénvaló volna, ha egy állami 3/ ALLISON,D.: The National Science Foundation. /Az Országos Tudományos Alapitvány./ = International Science and Technology /New York/,1966.április. 76-86.p. Az NSF jelenlegi működéséről szóló itt következő rész a fenti két anyag ismertetése. 80