Tudományszervezési Tájékoztató, 1968
3-4. szám - Bibliográfia
gálatát állitja a gyűjteményes kötet középpontjába. A pszichoanalízist és a pszichoterápiát csak arra használja fel, hogy azon keresztül világitsa meg az alkotás folyamatát , közelebbről azt az embert, akinek teremtő impulzusai vannak és bizonyos pszichológiai problémáit azzal oldja meg, hogy művészi alkotást hoz létre. A szerző szerint filozófiai vagy általános tudományos elmélet létrehozására irányuló tevékenység legalább annyira esztétikai /pszichikai/ is, mint az igazság megismerésére irányuló tevékenység. Utóbbi képesség sok vonatkozásban az emberrel veleszületett ajándék, és ennek az ajándéknak a megnyilvánulásában a pszichoanalízisnek természetesen csak kisebb fontosságú szerepe lehet. A kötetből kiemelkedik E.Kris tanulmánya: a pszichoanalízis és az alkotó képzelet tanulmányozása; H.Sachs: Az esztétika és a művész pszichológiája; O.Rank: Elet és alkotás, végül Antonia Wenkart: Alkotás és szabadság cimü tanulmánya. Itt már az alkotás, mint az egyéniség maradéktalan megnyilatkozása szélesebb, általánosabb értelemben szerepel. Effekt ivnoszt'naucsno—tehnicseszkogo tvorcsesztva. /Red.kol .Berg.A.I. i dr./ Moszkva,I960. Nauka. 162 p. /Organizedja i upravlenie./ A tudományos-műszaki alkotás hatékonysága. MT A A tudomány és a technika fejlődésének előfeltétele a tudományos-műszaki dolgozók munkájának optimális szervezése. Jelen munka különböző tudományágakban működő szakemberek a tudományos-műszaki alkotás szervezésével foglkozó cikkeit tartalmazza. A tanulmányok súlypontját a tudományos munka eredményeinek mennyiségi értékelése alkotja. Sz.G. Sztrumilin a munka tudományos szervezéséről irott tanulmányával vezeti be a gyűjteményt, továbbá P.Bogolepov szól a tudományszervezés kérdéseiről a szocialista társadalomban. A tudományszervezés nek meg kell felelnie: а/ a természetéből fakadó általános törvényszerűségnek, Ъ/ a társadalmi törvényszerűségeknek /a társadalom jelenlegi fejlettségi fokának/, с/ evolúciója specifikus törvényszerűségeinek. G.A. Lahtyin a kötet központi cikké ben a tudományos kutatómunka hatékonyságé nak mennyiségi kritériumairól ir. Két kér déscsoportra ad választ: a tudományos ter mêlés /а tudományos kutatás szervezése, tervezése, gazdaságossága/, valamint a ku tatás és a termelés összefüggése. A krité riumokkal szembeni követelmények a következők: sokoldalúság, objektivitás, közvet len mód, független felhasználás lehetősége, a kutatásoktól független momentumok kizárása. Lahtyin tanulmányában kiemeli, hogy Magyarországon meghatározták a "kutatási idény koefficiensét", amit a kutatás normatíváinak neveztek el. E cikkhez kapcsolódik G.M. Hovanov tanulmánya a tudományos-müszaki fejlődés ütemének meghatározásához szükséges mennyiségi módszerekről . A továbbiakban a kötet közli I.G. Kurakov: A tudomány és a technika fejlesz tésének gazdasági kérdései, M.E. Pomorcev A feltalálói tevékenység szervezésének tu dományos alapjai, és végül P.G. Kuznyecov A társadalmi termelés szervezése energetikai elemzésének lehetőségei cimü tanulmányát . A tanulmányok sok számszerű adatot, táblázatot, képletet és bő bibliográfiát tartalmaznak. Empfehlungen des Wissenschaftsrates zum Aufhau der -wissenschaftlichen Hochschulen bis 1970. Tübingen ,1967 Mohr Verl. 376 p. A Német Szövetségi Köztársaság Tudományos Tanácsának a tudományos főiskolák kiépítésével kapcsolatos ajánlása 1970-ig. м ф. A nyugatnémet Tudományos Tanács /Wissenschaftsrat/ 1960-ban közrebocsátotta ajánlásait a tudományos főiskolák kiépítésére. Ez az I960, évi munka jelentette az első lépést a tudomány fejlesztésének tervezésére irányuló törekvések megvalósításában. Az akkori ajánlásokban kidől gozott, különösen a tantestület átcsopor tositására és a tanterv átdolgozására vonatkozó anyag tette lehetővé az azóta eltelt évek folyamán történt egyetemi újjászervezést, illetve uj főiskolák létesítését . Az I967.évi ajánlások két nagy részre oszlanak: az első három fejezet átte623
