Tudományszervezési Tájékoztató, 1968
1. szám - Szemle
A fentiek alapján tehát két tényező: a kísérleti munka hatékonyságának növekedése és az elektronikus számitógépek használatá nak gyors terjedése ellensúlyozza a tudomány esetéhen a fejlődés ütemét csökkentő té nyezok hatását. Lehetséges azonban, hogy ez az ellensúlyozó hatás nem jelentkezik ma gától: a mechanizmus működését elő kell segíteni a fenti szempontok figyelemhevételén alapuló módszerek célszerű alkalmazásával. LÁTHATATLAN KOLLEKTÍVÁK Térjünk át ezek után a harmadik kérdés vizsgálatára: hogyan változnak meg a tudomány szervezeti formái a "kistudományról" a "nagytudományra" való átmenet során. Már igen sokat irtak arról, milyen problémát jelent a kutatók számára az egyre növekvő irodalmi áradattal való megbirkózás. A figyelmet ezzel kapcsolatban általában arra összpontosítják, milyen módszerekkel lehet megvalósítani az információ visszakeresést. Ez azonban tisztán műszaki, vagy pontosabban műszaki-gazdasági feladat. Ennél sokkal nagyobb jelentőségű a probléma másik vetülete: hogyan végezze a tudós elméleti munkáját olyan körülmények között, amikor egyetlen ember szellemi képességeit már meghaladja az adott munka elvégzéséhez szükséges valamennyi ismeret befogadása. Ilyenkor már a kollektiv memória, a kollektiv agy kialakulása válik szükségessé. Price ezzel kapcsolatban is érdekes megállapításra jutott: a "kistudománytól" a "nagytudomány" felé vezető átmenetet a "láthatatlan kollektivák" kialakulása jellemzi. A tudományos iskolák, a kollektiv memória e prototípusai, olyan régiek, mint maga a tudomány. Ma azonban ezek mellett olyan láthatatlan kollektivák létrejöt te válik szükségessé, melyeknek sajátos szervezeti formájuk van. Mig korábban a tudományos iskolák valamilyen egyetem keretein belül lokalizálódtak, ma a láthatatlan kollektíváknak nemzetköz i jelleget kell kapniuk. Ezt jelzi például, hogy nem ritkák ma már az olyan publikációk, melyek társ szerzői különböző országokban élnek és dolgoznak. Az ilyen tudományos együttműködést végző kollektívákon belül állandó cirkuláció lép fel. A munkatársak nagy távolságokra utaznak, hogy az együttműködést biztosítsák: igy alakult ki például a vendég-előadó, a "visiting professor" fogalma. Uj formát kapnak a publikációk is: megjelennek az előzetes lenyomatok /а "preprintek"/, melyek révén kis példányszámban eljutnak az információk az érdekeltekhez, gyakran még az előtt, hogy a kutatást teljesen lezárták volna. Ez igen fontos, mivel a láthatatlan kollektive tagjai már akkor bekapcsolódhatnak uj kutatási irányok meghatározásába, amikor az erre vonatkozó hivatalos el 40
