Tudományszervezési Tájékoztató, 1968
1. szám - Szemle
10-15 évenként. Ezt a törvényszerűséget különösen könnyű ellenőrizni, amióta a referáló folyóiratok megindultak. Price amerikai kutató legutóbbi könyvében rámutat arra, hogy napjainkban a tudomány néhány mutatójának növekedési jellege megváltozik, s az exponenciális függvény helyét a logaritmikus görbe veszi át. Ez tulajdonképpen természetes is, mert a zárt rendszer fejlődése esetében törvényszerű az exponenciális görbe ilyen megváltozása. Valamely folyamat exponenciális jellegű, korlátlan fejlődése ugyanis csak abban az esetben lehetséges, ha a folyamat forrása is ugyanilyen törvényszerűség szerint és ugyanekkora sebességgel növekszik. Az egyik fejlődéstörvény átmenete valamely másikba természetesen rendkivül fontos jelenség, amely komoly következményekkel jár, s ezért érdemes behatóan tanulmányozni. Price ezt az átmenetet a "kistudományból" a "nagytudományba" történő átmenetnek nevezte el: a "kistudomány" exponenciálisan fejlődött, a "nagytudomány" fejlődését egyre inkább ellaposodó görbe irja le, s az összetett görbe alakja dőlt "S" betűhöz hasonlit. Ma még annyira közel vagyunk az átmenethez, hogy statisztikai kritériumok alapján a két görbe közötti eltérést nem tudjuk kimutatni. Később, amikor az átmenettől már eltávolodtunk, az ilyen módszerek alkalmazása jól elemezhető eredményt ad majd — ezt azonban nem szabad megvárni, hanem a fejlődés néhány mutatójának extrapolációját kell segítségül hivni. Price megjegyzi, hogy a II. világháború után a tudományos munkára fordított összegek világszerte gyorsan nőni kezdtek. Az Egyesült Államokban a kutatásokra forditott összegek jelenleg öt és félév alatt megkétszereződnek, a napjainkban a bruttó nemzeti termék 2-3 o/o-át teszik. Ha a növekedés fenti törvényszerűsége tovább is érvényben marad, ugy 1973 _ra ez a hányad 10 o/o-ra nő, és 2000-re a jelenleginek 8l-szeresét éri. Ez viszont az akkor várható bruttó nemzeti terméknek 2,5-szerese lenne! Nyilvánvaló, hogy a ráfordítások növekedési jellegének meg kell változnia, s ebből kifolyólag ugyancsak meg kell hogy változzék a tudományos dolgozók számának növekedési jellege, valamint minden, ami ezekkel együtt jár: például a publikációk számának növekedési törvénye is. A NÖVEKEDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI VÁLTOZÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI Várható tehát, hogy a fejlődés néhány mutatójának növekedési törvényszerűsége megváltozik. Ha pedig ez fennáll, akkor a három következő kérdést kell megvizsgálni : 1/ Milyen fékezési mechanizmus érvényesül azon néhány mutató növekedési törvényszerűségében, amely a tudomány fejlődését jellemzi?
