Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Bibliográfia

kének professzora. A kötet lényegében politikai jellegi! munka: kiindulópontja az az ellentmondás, hogy a tudás területének bővülése nem hozza magával szükségszerűen a jólét fokozódását. Például az orvostudomány egy-egy ujabb eredménye meghosszabbítja az életet, ugyanakkor az emberiség számának rohamos növekedése nagy veszélyt jelent. Csodagyógyszerek mellékhatásukban szörnyűekké válnak. Rovarirtó szerek révén nő a termés, de nem kisebb hatásfokkal károsodik a környezet. Ezek a jelenségek érintik a tudományos élet egész területét, és óhatatlanul felvetik a szabályozás ujabb és hatékonyabb módjának szükségességét, hogy az egyéni tevékenység és a köz érdeke egyaránt védve legyen. S.A.Lakoff szerint az állam szabályozó szerepe ebben a vonatkozásban igen döntő tényező. A fejlődés utja az ipari társadalmaktól a tudományos társadalmakhoz vezet. A kötet három részből áll. Az első része különböző —főként politikai jellegű— anyagokat tartalmaz: az "Oppenheimer ügy", az atomcsend egyezmény, az Egyesült Államok Űrkutatási Hivatal létrehozása. A második rész a tudomány állami irányításának kérdését mutatja be, súllyal eredeti, nagyobbrészt államigazgatási területen működő amerikai szakemberek hivatalos megnyilatkozásain keresztül. A harmadik rész a tudás és a hatalom problematikájának összegezését nyújt-' ja, főképpen az Egyesült Államok államigazgatásában tevékenykedő személyiségek hivatalos megnyilatkozásai tükrében /például Alan T.

Waterman, McGeorge Bundy stb/. A kötetet válogatott bibliográfia, név és tárgymutató egésziti ki. Problemü organizacii naucsnüh iszszledovanij i razrabotok. Trudü 1. moszkovszkoj konferencii molodüh ucsenüh. Otv.red.: Sz.P. Nikanorov. Moszkva,1967. Nauka. l80 p. A tudományos kutatás és fejlesztés szervezési kérdései. MTA A társadalmi fejlődés jelenlegi korszaka a tudományos kutatások mennyiségének hatalmas arányú növekedésével jellemezhető. Ezzel együtt növekszik a tudományos kutatók, mérnökök, általában a tudományos termelés szférájában dolgozók száma. Korunkban a tudományos káderek általános fiatalodásának folyamatával kell számolnunk. Egy jellemző szám e törvényszerűség bizonyítására: a több mint 66О 000 szovjet tudományos dolgozónak a fele 30 éven aluli, és az olyan kulcsponti tudományterületeken mint a fizika, kibernetika, rádióelektronika nagyrészt fiatalok dolgoznak. A fiatal szakemberek számának növekedése odavezetett, hogy a tudományos központok komszomol-szervezetei összetételükben megváltoztak, s e változás szükségessé tette a komszomol munka bizonyos fokú átszervezését. A moszkvai szervezet e téren tett első lépése az a konferencia volt, amelyet a fiatal kutatók számára szerveztek 1964 decemberében. A konferencia egyik közvetlen eredményeként jött létre a Fiatal Tudósok és Szakemberek Tanácsa. A Tanács hét osztálya speciális feladatának ellátásán kivül a tudományszervezési kérdések gyors megoldásának elősegítésében együttes erővel munkálkodik. Az idősebb nemzedék tudósaiból alakított bizottságok kiválasztották a konferencia anyagából az érdekes, egyéni munkákat, és ezek alapján sorozatot állítottak össze "A világ a fiatal tudós szemével" cimen. A sorozatot a tudományos dolgozók, mérnökök, szakemberek, tehát mindazok számára adják ki, akiket a korszerű tudomány problémái érdekelnek. A sorozatban több kérdéscsoport öszszefoglaló müve jelenik majd meg. Első kötetét a tudományos kutatás időszerű szervezési kérdéseinek szentelték. Szerzői a kutatás általános szervezési kérdéseit ismertetve rámutatnak arra, hogy e problémakör két szempontból is érdekli a szakembert: egyrészt minden tudósnak egyéni munkája jobb kihasználása érdekében el kell képzelnie a társadalom tudományos munkájának rendszerét, és ebben a rendszerben meg kell határoznia a maga helyét, másrészt a társadalom igényeinek megfelelően állandóan tökéletesítenie kell a tudomány szervezését. Az általános előadásokon kivül helyet kapnak olyan részkérdéseket taglaló témák is, amelyeknek témája: a tudományos-műszaki információ és dokumentáció, a vezetés és tervezés hálózati módszereinek alkalmazása a tudományos kutatásban, a tudomány 150