Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Bibliográfia

negyvenes éveinek közepéig kisérte nyomon az amerikai tudományos élet szervezeteit. Az azóta eltelt idő azonban számos válto­zást hozott. Még az 1957.évi második ki­adás sem foglalkozott az "atomkorszak", a tudományos és technikai forradalom ko­rának uj tudományos szervezeti formáival. Amikor az egyénileg dolgozó kutató helyét mindinkább elfoglalja a csoportos kutatás, amikor az állam, az ipar és az amerikai kutatások /főként alap és alkalmazott ku­tatások/ legfőbb műhelyei, az egyetemek közös erőfeszítéseket tesznek a tudományos életben, óhatatlanul megváltozott a tudo­mányos társaságok funkciója is. A társa­ságok megváltozott funkcióját, s az azó­ta született uj tudományszervezői és tudo­mánytámogatói feladatokat ellátó társasá­gok, szövetségek és más, gyakran állami szervek működését és történetét a korábbi kiadások még nem is tárgyalhatták. A je­len kiadás ezt a hiányt pótolja, mikor e legismertebb tudománytörté­neti müvet az emiitett uj szempontok alapján kibővitette. A szerző nemcsak az uj szervek és társaságok megalakulásának körülményeit, működését és szerepét ismer­teti, hanem jelentősen kibővitette és át­dolgozta a bibliográfiai apparátust is. The brain drain. Report of the Work­ing Group on Migration. London, 196?. H.M.S.O. VIII, 124 p. /Cmnd . 341?./ A szellemi potenciál kiszivárgásá­nak vizsgálatáról készült jelentés. MTA A brit kormány tudományos és műszaki munkaerőforrás bizottságának a munkaerővándorlással foglalkozó munkacsoportjának jelentése a tudományos szakemberek, elsősorban a mű­szaki és természettudományos szakemberek kivándorlását elemzi. A ki­vándorlás méreteire jellemző, hogy 1961­1966 között a brit szigeteket elhagyó szakemberek száma 3 200-ról 6 200-ra, te­hát csaknem kétszeresére emelkedett. A jelentés sokoldalúan vizsgálja a számsze­rű tényeket, majd részletesen elemzi a kivándorlás okait, a kivándorlás oktatás­és kutatásügyi aspektusait, a szakemberek fizetési helyzetét és adóügyeit és egy sor más kérdést. Ismeretes, hogy a brit szakemberek elsősorban Észak-Amerikába, s ezen belül főként az Egyesült Államok­ba vándorolnak ki. Ezzel a ténnyel kap­csolatban bemutatja az amerikai helyzet­képet, s a kutatók toborzásának módjait. A jelentés végül ajánlásokat tesz, hogyan lehetne a brit szakembereknek olyan meg­felelő szakmai-kutatási légkört teremte­ni Nagy-Britanniában, mely legalábbis csökkentené a kivándorlók számát. A jelen­tést követő függelék a munkacsoport által gyűjtött adat- és tényanyagból ad váloga­tást. ERDÉSZ Tiborné - PÁRTOS Judit: A kutatási bázis és fejlődése. 1966. Bp.1968. Statisztikai K.V. 71 p. /Megjelenik a Stat. Időszaki Közle­mények sor.-ban is./ ^ A kiadvány a Központi Statisztikai Hivatal "Tudományos kutatás irányításának problémái"-val foglalkozó I.sz. munkabi­zottság keretében készült. Megállapítja a tudományos kutatás he­lyét a népgazdaságban, statisztikai ada­tok tükrében vázolja a személyi és anya­gi ráfordításokat. A kutatók és a kutatóhelyek száma gyors ütemben növekedett, de ez utóbbiak fejlesztése, kutatási eszközökkel való ellátottsága a kivánt mértéktől elmaradt, ezért a következő időszakban a beruházáso­kat koncentrálni fogják. A műszaki fej­lesztési alap létrehozása a kutatóinté­zetek harmadánál rugalmasabb gazdálkodá­si rendszert tesz lehetővé. A kutatóhe­lyek száma 1966-ban összesen 933 /egyete­mi tanszékekkel együtt/, a kutatók száma pedig 38 924; a segédszemélyzet száma el­marad a kivánt aránytól. A tudományos fo­kozottal rendelkezők aránya a diplomás népességhez viszonyitva 1967-ben 1,7 A kutatási ráforditások növekedési üteme az 1960-1966 közötti időszakban 11 % volt. 1966-ban 2,8 milliárd forintra rúgtak a kutatási ráforditások; pénzügyi források megoszlása szerint 1,3 milliárd a költségvetést, 1,5 milliárd pedig a mű­szaki fejlesztési alapot terheli. A III. fejezet a kutatási bázis struktúráját elemzi a kutatóhelyek tipu­sa, tudományági, ágazati szerkezete, ku­tatóhelyek nagysága szerint, valamint a kutatási szintek, kutatóhelyek felügyele­ti hatósága szerinti arányok alapján. A kutatóhelyek 1966.évi összlétszámából 42 % jut tanszékekre és egyéb kutatóhelyekre, IO6I

Next

/
Oldalképek
Tartalom