Tudományszervezési Tájékoztató, 1968
6. szám - Bibliográfia
negyvenes éveinek közepéig kisérte nyomon az amerikai tudományos élet szervezeteit. Az azóta eltelt idő azonban számos változást hozott. Még az 1957.évi második kiadás sem foglalkozott az "atomkorszak", a tudományos és technikai forradalom korának uj tudományos szervezeti formáival. Amikor az egyénileg dolgozó kutató helyét mindinkább elfoglalja a csoportos kutatás, amikor az állam, az ipar és az amerikai kutatások /főként alap és alkalmazott kutatások/ legfőbb műhelyei, az egyetemek közös erőfeszítéseket tesznek a tudományos életben, óhatatlanul megváltozott a tudományos társaságok funkciója is. A társaságok megváltozott funkcióját, s az azóta született uj tudományszervezői és tudománytámogatói feladatokat ellátó társaságok, szövetségek és más, gyakran állami szervek működését és történetét a korábbi kiadások még nem is tárgyalhatták. A jelen kiadás ezt a hiányt pótolja, mikor e legismertebb tudománytörténeti müvet az emiitett uj szempontok alapján kibővitette. A szerző nemcsak az uj szervek és társaságok megalakulásának körülményeit, működését és szerepét ismerteti, hanem jelentősen kibővitette és átdolgozta a bibliográfiai apparátust is. The brain drain. Report of the Working Group on Migration. London, 196?. H.M.S.O. VIII, 124 p. /Cmnd . 341?./ A szellemi potenciál kiszivárgásának vizsgálatáról készült jelentés. MTA A brit kormány tudományos és műszaki munkaerőforrás bizottságának a munkaerővándorlással foglalkozó munkacsoportjának jelentése a tudományos szakemberek, elsősorban a műszaki és természettudományos szakemberek kivándorlását elemzi. A kivándorlás méreteire jellemző, hogy 19611966 között a brit szigeteket elhagyó szakemberek száma 3 200-ról 6 200-ra, tehát csaknem kétszeresére emelkedett. A jelentés sokoldalúan vizsgálja a számszerű tényeket, majd részletesen elemzi a kivándorlás okait, a kivándorlás oktatásés kutatásügyi aspektusait, a szakemberek fizetési helyzetét és adóügyeit és egy sor más kérdést. Ismeretes, hogy a brit szakemberek elsősorban Észak-Amerikába, s ezen belül főként az Egyesült Államokba vándorolnak ki. Ezzel a ténnyel kapcsolatban bemutatja az amerikai helyzetképet, s a kutatók toborzásának módjait. A jelentés végül ajánlásokat tesz, hogyan lehetne a brit szakembereknek olyan megfelelő szakmai-kutatási légkört teremteni Nagy-Britanniában, mely legalábbis csökkentené a kivándorlók számát. A jelentést követő függelék a munkacsoport által gyűjtött adat- és tényanyagból ad válogatást. ERDÉSZ Tiborné - PÁRTOS Judit: A kutatási bázis és fejlődése. 1966. Bp.1968. Statisztikai K.V. 71 p. /Megjelenik a Stat. Időszaki Közlemények sor.-ban is./ ^ A kiadvány a Központi Statisztikai Hivatal "Tudományos kutatás irányításának problémái"-val foglalkozó I.sz. munkabizottság keretében készült. Megállapítja a tudományos kutatás helyét a népgazdaságban, statisztikai adatok tükrében vázolja a személyi és anyagi ráfordításokat. A kutatók és a kutatóhelyek száma gyors ütemben növekedett, de ez utóbbiak fejlesztése, kutatási eszközökkel való ellátottsága a kivánt mértéktől elmaradt, ezért a következő időszakban a beruházásokat koncentrálni fogják. A műszaki fejlesztési alap létrehozása a kutatóintézetek harmadánál rugalmasabb gazdálkodási rendszert tesz lehetővé. A kutatóhelyek száma 1966-ban összesen 933 /egyetemi tanszékekkel együtt/, a kutatók száma pedig 38 924; a segédszemélyzet száma elmarad a kivánt aránytól. A tudományos fokozottal rendelkezők aránya a diplomás népességhez viszonyitva 1967-ben 1,7 A kutatási ráforditások növekedési üteme az 1960-1966 közötti időszakban 11 % volt. 1966-ban 2,8 milliárd forintra rúgtak a kutatási ráforditások; pénzügyi források megoszlása szerint 1,3 milliárd a költségvetést, 1,5 milliárd pedig a műszaki fejlesztési alapot terheli. A III. fejezet a kutatási bázis struktúráját elemzi a kutatóhelyek tipusa, tudományági, ágazati szerkezete, kutatóhelyek nagysága szerint, valamint a kutatási szintek, kutatóhelyek felügyeleti hatósága szerinti arányok alapján. A kutatóhelyek 1966.évi összlétszámából 42 % jut tanszékekre és egyéb kutatóhelyekre, IO6I