Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

6. szám - Bibliográfia

azok tagjaira vagy tevékenységükre vonatkozó egyéb másodlagos források. Kihangsúlyozzák, hogy az egyes intézetek bemutatásának terjedelme nem fejezi ki szükségszerben az adott intézet viszonylagos súlyát és fontosságát. A címjegyzéket megelőzi egy bevezetés, amely országonként bemutatja a tudományos kutatás igazgatását, szervezetét, a nemzeti akadémiákat. A cimjegyzék az intézeteket a következő csoportosításban tárgyalja: akadémiai-, állami- /minisztériumi/ és egyetemi intézetek.Csehszlovák és magyar vonatkozásban szerepel még egy "Kiegészités",amely a már közvetlen technológiai célfeladatokkal foglalkozó intézeteket is tartalmazza.A kötetet név- és tárgymutató egésziti ki. KANNENGIESSER,Lothar: Die Organisation der Beziehungen zwischen Wissenschaft und Produktion. Berlin, 1967. Staatsverlag der Deutschen Demokratischen Republik, 215 P. A tudomány és a termelés között fennálló kapcsolatok szervezési A fiatal szerző jogi diplomája megszerzése után a tudományszervezés kérdéseivel a Német Tudományos Akadémia "Alapkutatási eredmények termelésbe való átvitele" elnevezésű munkacsoportjában dolgozott, jelenleg pedig az egyik nagy keletnémet iparvállalat tudományos gazdasági csoportjának vezetője. A tudomány és a termelés kapcsolata a műszaki forradalom korában egyike a legizgalmasabb és legkomplexebb feladatoknak, minthogy közismerten döntő befolyást gyakorol a munkatermelékenység növelésére. A szocialista országokban az uj tervezési és irányítási rendszer igen alkalmas kedvező feltételek biztosítására a termelés és az alapkutatások kapcsolatának szorosabbá tételét szolgáló uj szervezési formák kialakítására. A szerző azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megmutassa az uj utakat, melyeken keresztül a természettudományi alapkutatások ütemét és a kutatási eredményeknek a termelésbe történő bevezetését meg lehet gyorsitani. A munka középpontjában két modell bemutatása áll: az első egy "a tudományos előmenetelt biztosító együttműködési szerződés" alapmodellje, melyet a keletnémet népgazdaságban már 1962. óta fejlesztenek és tökéletesítenek, és melynek segítségével sikerült a tudomány és a termelés közötti számos tényleges kapcsolatot szabályozni. A második modell,: "A tudományos előmenetelt biztosító szocialista érdekközösség" alapmodellje, mely éppen most van kísérletezés alatt. Mindkét szervezési forma alkalmasnak bizonyult a természettudományi alapkutatások és a termelés között fennálló bonyolult kapcsolatok irányítására. A szerző behatóan elemzi mindkét szervezési forma struktúráját, alkalmazási területeit és gazdaságosságát. Rámutat arra, hogy az Allamositott Vállalatok Szövetsége /WB/ gazdasági vezetésének tevékenysége nem szorítkozhat egyedül az iparágakra, hanem a szervezetet szervesen össze kell kapcsolni más ágakkal és tudományos intézetekkel. Az érdekes és módszertani szempontból hézagpótló munka öt fejezetben az alábbi kérdéseket tárgyalja: 1. A tudományos kutatás és a termelés koordinációja, mint az államosított vállalatok gazdasági vezetésének feladata; az "együttműködési szerződés" szervezési forma létrehozása. 2. Az alapkutatások koordinálását érintő szerződés, mint a tervezés és irányitás szervezési formája. 3« A terv alapelveinek garanciái az együttműködés területén. 4. Az együttműködési szerződés, mint az iparágak gazdasági irányításának segédeszköze. 5. A szocialista érdekvédelmi közösség, mint uj szervezési forma. Az ismertetett munka iparági és kutatási igazgatók, jogi tanácsadók, kutatók fontos segédeszköze lehet a tudományos vezetés módszereinek elsajátításához. A könyvet orosz, angol és francia nyelvű tartalmi kivonat és tartalomjegyzék zárja. MAHEUjRené: La civilisation de 1

'universal. Paris, 1966. LaffontGonthier. 282 p. A világegyetem civilizációja. M„ A kötet René Maheu-nek, az UNESCO főtitkárának,ebben a minőségében 1962 920