Tudományszervezési Tájékoztató, 1967
5. szám - Szemle
9 mennyiseg 10 bit nagysagrendü. Az ember, ha technikai segédeszközöket nem használ, kedvező esetben 4-5 bit másodpercenkénti sebességgel képes információkat felvenni és feldolgozni. Mivel az emberi élet információ-felvételre alkalmas szakaszának hosz9 szusága 10 másodpercre tehető, az ember számára elvileg felvehető információ9 mennyiség korlátozott, és ha technikai segédeszközt nem alkalmaz, mintegy 4-5x10 bitre tehető. Valójában a befogadóképesség ennél még mintegy százszor kisebb. A tudományszervezés feladatait a tudományos információk mennyiségén kivül döntő mértékben befolyásolják magának a tudománynak alapvető feladatai , nevezetesen: a/ A tudomány állandó célkitűzése, hogy felfedje a természeti törvényeket, feltárja az uj lehetőségeket, elvileg uj elgondolásokat alakitson ki, melyek a tudomány és technika további fejlődését elősegitik. Ъ/ A tudomány hasonlóan állandó és fontos feladata további vizsgálatok folytatása a már kialakult irányokban, a meglévő tudományos módszerek konkretizálása, meghatározott távlati feladatok megoldási lehetőségeinek vizsgálata. с/ Ebből következik a tudomány azon feladata, hogy a tudományos felismeréseket, javaslatokat és ajánlásokat át kell vinnie a gyakorlatba . d/ Életfontosságú és a tudományra jellemző feladat a tudományos vizsgálatokról, illetve ezek eredményeiről a kölcsönös tájékoztatás , valamint azoknak a kádereknek állandó képzése, akik alkalmasak lesznek arra, hogy folytassák a tudományos-technikai haladásért vivott harcot. Valamennyi tudományág szervezési kérdései szoros kapcsolatban állnak ezen fő célkitűzésekkel. Figyelembe kell venni, hogy egyik fenti feladat súlya sem csökkenthető, hanem valamennyit egyetlen egységes feladatkör szerves részének kell tekinteni. Egyidejűleg alá kell húzni, hogy a történelmi fejlődés során az információk volumene óriásira nőtt, és ezzel a fő feladatok jellege is mind bonyolultabbá vált. Ebből pedig törvényszerűen következik, hogy elkerülhetetlen a feladatoknak az egyes tudóscsoportok közötti megosztása. Ennek megfelelően a specializált tudományos intézmények terjedelmes hálózata alakult ki: akadémiai intézetek, egyetemi tanszékek és laboratóriumok, ipari kutatóintézetek, tervezőintézetek és irodák meghatározott feladatok elvégzésére specializálódtak. A tudomány feladatainak rendkivüli növekedése és egyre bonyolultabbá válása jelentősen kihat a tudomány szervezetében megnyilvánuló fejlődésre. Ennek során a tudomány célját kell elsődlegesnek tekinteni a szervezés kérdésekhez képest. 584